A tükör és más prózák: A tükör IV.

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2840 szerző 37704 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Kántor Péter
  Mit kell tudnia Istennek?
Új maradandokkok

Farkas György: Kezdet
Szakállas Zsolt: Fészekürítők
Kiss-Teleki Rita: hiába emlék
Tóth János Janus: még sincs
Szilasi Katalin: Átváltozás
Ötvös Németh Edit: matek
Bátai Tibor: folyamodvány
Albert Zsolt: Zsoltár
Bak Rita: Hangok, kissé érthetetlenül
Farkas György: Móló
FRISS FÓRUMOK

Bátai Tibor 9 órája
Nagy Zsuzsanna 11 órája
Vezsenyi Ildikó 1 napja
Bara Anna 2 napja
Farkas György 2 napja
Pálóczi Antal 3 napja
Kosztolányi Mária 3 napja
Albert Zsolt 3 napja
Köves István 3 napja
Csapó Angéla 3 napja
DOKK_FAQ 4 napja
Tóth János Janus 4 napja
Franczen Bea 4 napja
Karaffa Gyula 4 napja
Ötvös Németh Edit 5 napja
Szilasi Katalin 7 napja
Tóth Gabriella 8 napja
Kiss-Teleki Rita 9 napja
Gyurcsi - Zalán György 9 napja
Bak Rita 9 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 34 perce
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 órája
Vendég 1 órája
Minimal Planet 4 órája
mix 10 órája
fejlakók... 1 napja
az univerzum szélén 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 1 napja
Zúzmara 1 napja
Gyurcsi 2 napja
nélküled 3 napja
Párbeszéd a DOKK jövőjéről 3 napja
A VERS LEGYEN VELETEK 4 napja
Fogyinapló 6 napja
történések 6 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: A tükör és más prózák
Legutóbbi olvasó: 2021-06-19 22:32 Összes olvasás: 1998

Korábbi hozzászólások:  
5. [tulajdonos]: A tükör IV.2018-09-09 09:01
- Ki maga? - kérdezte Tekla, s hirtelen gyanút fogott.- Valóban el akarja adni a képet, vagy mit akar tőlem?
-Magának adom a képet, ha minden kérdésemre válaszol. Nem kell a pénze se. Annyit sem jelent már nekem ez a festmény, mint ez a csésze kávé.
- Maga a felesége - mondta Tekla nyugodtan. Nem ijedt meg, nem pirult el, higgadtan fürkészte a vele szemben ülőt.
- Igen. Engem ölel ezen a festményen, az én alakom látszik a tükörben. Kevésbé szokványos történet volt a miénk, mint a maguké, ami szokványos, már-már giccses - ezzel bántani akart, de Tekla arcizmai meg sem rándultak, semmi indulat nem volt az arcán - A Képzőművészeti jeles tanára, az elismert festőművész, meg a szárnyait bontogató alig húsz éves egyetemista. Giccses, de biztos költőibb, mint otthon porszívózni vagy kikérdezni a gyereket. Tudta, hogy van családja? Tízéves gyereke, felesége, lakáshitele? Nem érzett szégyent?
Megint mindenki odanézett, az utolsó mondat megint túl hangos volt. A kávéházban kellemes zene szólt, az emberek halkan beszélgettek, volt aki magányosan könyvet olvasott, és kávéját vagy teáját kortyolgatta. Szabónéné nem szerette a „műsort”, sem szolgáltatni, sem hallgatni, de most alig tudott uralkodni magán. A legvérforralóbb mégis az volt, hogy Teklán semmiféle indulat nem látszott. Semmi, amit hosszú magányos évek alatt elképzelt, mi lenne, ha találkoznának, s ő mindent a szemébe mondhatna. Volt, hogy a képzeletbeli párbeszéd pofonnal végződött, volt, hogy kiengesztelődéssel, s a húsz éves lány (férje szeretője az évek múlásával gondolatban megmaradt húszévesnek) bocsánatért könyörögve lábai előtt zokogott. Persze, ő megbocsátott, s gondolatban mindent elmondott neki, a magányos évtizedeket, hogy soha többé nem tudott férfiban megbízni, fia elhidegülését, elköltözését, házasságát, neki ki merte mondani, amit még magának sem mert, mert szégyellte magát érte: hálátlannak tartotta Pétert a nősülésért, csalásnak érezte az ő elköltözését is, hiszen ő is elhagyta, jött megint egy huszonéves, és elvette a fiát is. Férje szeretőjével együtt lehetett sírni gondolatban, vagy épp ellenkezőleg, az erkölcs magasából, a legnagyobb hidegséggel, már-már közönnyel a fejére olvasni mindent. A valóság azonban más volt. Tekla halkan azt kérdezte: hogy talált rám?
- A nevét tudtam. Nem Tibortól, ő nem mondott semmit. Amikor a kis románcuknak vége lett, a férjem már nem mert hazajönni, beadta a válópert. Kiment külföldre, ott is halt meg nemsokára, talán gyógyíttatni akarta magát, mert már rákos volt. Erről persze mi mit se tudtunk. Miért is kellett volna tudni, hiszen csak a felesége voltam. Maga tudott róla?
Tekla bólintott.
- Azért ment külföldre, azért szakított velem, hogy ne büntessen minket a halálával. Se Önöket, se engem - így mondta. - A válókeresetet is azért adta be, mert nem akarta özveggyé tenni magát.
- Ó a nemes lélek! A megcsalt nő szerepét azért rám osztotta. - Szabóné hiába próbált érzelemmentesen beszélni, hangja elcsuklott.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2021-03-14 07:31 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2021-06-19 22:26   Napló: Hetedíziglen
2021-06-19 22:07   Napló: Vezsenyi Ildikó Naplója
2021-06-19 21:25   Napló: Vendég
2021-06-19 18:56   Napló: Minimal Planet
2021-06-19 18:21   Napló: Hetedíziglen
2021-06-19 18:13       ÚJ bírálandokk-VERS: Szakállas Zsolt DÓM szürrealista kispróza
2021-06-19 14:43   Napló: Minimal Planet
2021-06-19 13:32   Napló: Hetedíziglen
2021-06-19 13:26   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2021-06-19 13:16   Napló: Hetedíziglen