NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2026-02-24 21:53 Összes olvasás: 216352| 945. | [tulajdonos]: cheat | 2019-07-09 10:18 | | Arra jöttem rá, h csalok. Mikor kapcsolatokról írok a 'verseimben', pl a Bajaim az idillben, meg a Könnyű, nyáriban. Úgy állítom be, mintha én is ráhatással lennék a negatív végkimenetelre, mintha ketten csinálnánk azt, amiben végig egyedül vagyok szemben a Másikkal, aki elutasít, meghalni hagy, vagy éppen eltékozol. Kölcsönösséget hazudok, ahol csak kibaszott magány van. Kapcsolatot, történetet ahelyett a groteszk, egynemű kupactól, ami az életem. | |
| 944. | [tulajdonos]: :( | 2019-07-09 09:48 | | Azért tök jó lenne, ha néha vki értené is, amiket írok. | |
| 943. | [tulajdonos]: weak | 2019-07-02 10:44 | | Azt hiszem, h mindig gyenge emberekbe szeretek bele. Gyávákba. Ugyan miből van egy ilyen ember szíve, mit ér a szerelme. Lehet, h egyszerűen csak minden szerelmem jóval gyengébb volt nálam. Uyan mi értelme lett volna bárminek egy ilyen emberrel. Ha kinyitom a szemem így utólag, szart se ért a vonzalma, semmi próbát ki nem állt. Lett volna különbség a között, h egy ilyen emberrel vmilyen formában beteljesül és aközött, h soha senkivel nem teljesült be? Hiszen az se lett volna valódi. | |
| 942. | [tulajdonos]: vége | 2019-07-01 20:55 | Ma volt az uccsó nap, záróértekelzet, tanári vacsora. Egyetlenegyszer sem nézett rám, háttal ült le. a kimaxolás, h kiirtsam tövestül nálam évekbe szokott telni. Akkor most nagy valószínűséggel évekig belé leszek reménytelenül szerelmes. Nem a szerelemnek van vége, csak a reménynek. De legalább nyár van. Talán némi üres idő, talán némi csend. Ilyenkor szoktam megpróbálni visszaszerezni az uralmat az életem felett.
Róla egyébként nem először egy népmesei motívum jut eszembe. Van a vándor és kap három dolgot, mondjuk, három almát. S mondják neki, h ekkor, meg ekkor hasítsa fel az egyiket, és majd kipattan belőle egy olyan lány, h a napra lehet nézni, de rá nem, de vigyázzon, h legyen nála víz. És persze nincs és mikor kihasítja, a leány kipattan, azt mondja: 'Jaj, adj vizet, mert meghalok!' S nem ad neki ,és így meg is hal. Na, ez jut róla eszembe. Felkelti a vágyat, aztán hagyja meghalni. De csak az szív, akiben felkeltette. Mint a mesében, a vándorlegénynek kutya baja, csak a leányok hullanak, mint a legyek. Hülye voltam, persze.
Most fáj. Fizikailag, a mellkasomban. Ez új, de meg fogom szokni. Még vmit akartam, de elfelejtettem. | |
| 941. | [tulajdonos]: :( | 2019-06-30 20:38 | | Szeress. | |
| 940. | [tulajdonos]: kontrasztanyag | 2019-06-30 17:43 | Az otthon az, ahol elférek. Mint egy Paul Auster regényben. Régebben azt hittem, a kulcs az, hogy elfogad,miután szívig ért a tekintet. De A pontból út nem vezet csak A-ba. Így elég, ha hagyom, hogy amint a fák koronáján a nap áthatol, bennem is láthatóvá legyen az erezet. Itt csak magamat, játszhatom, ez a hely azoknak, akik minden sanszukat eltolták, és illett volna meghalniuk inkább. A táj idegen, de ki nem lakoltat. Nem tévedésből és még csak nem is figyelmetlenségből, mert lát. Nem bánom, hogy a nyomát majd rajtam hagyja. Sok jóra ne számítsak, de innen kezdve velem történik minden.
| |
| 939. | [tulajdonos]: h | 2019-06-29 17:54 | | És mindig a látszat, hogy bírom, hogy jól vagyok. Mert a nem látszat az, h üvöltenék, h a derekad, a vállad, a karod, a szád, a hangod, h kell, h kellene, h ott mindenhol, ahol nem vagy ott és ahol hiába is lennél, mert sosem leszel velem. | |
| 938. | [tulajdonos]: dream | 2019-06-29 08:17 | | Az a gáz még a jelenlegi életmódomnál, h a hajnali kelések miatt el vagyok vágva az álmaimtól. Mert pont akkor álmodnék, mikor már felkelek. De tegnap és ma is elaludtam és jött is kettő. Pakolás volt, ő másokkal pakolt én egyedül. Egyszer odaült, ahol én voltam, de mikor odamentem felállt és elment. Nem volt semmi dráma. Nem volt semmi. Kimentem a folyosóra, h ne lássa senki és sírtam. | |
| 937. | [tulajdonos]: Rossz vers 28 | 2019-06-28 11:17 | Van abban valami fellélegzős abban, mikor egy feldúlt tájról eltűnik a pusztítás minden nyoma. Megszűnik a nyomás a mellkasodban, s nem függ a hangulatod attól, hogy egy bizonyos személy hogy van jelen. Tudomásul veszed, hogy ami történt, az mind belefért a nem szeretbe. Ha kimaxolom a kettőnk közti dolgot, ennyi az öröm benne: hogy ki van írva tövestül. Csak, tudod, én inkább mégis szerettelek volna. | |
| 936. | [tulajdonos]: kimaxollak | 2019-06-27 12:46 | Ha kimaxolom a kettőnk közti dolgot, az annyi lesz, hogy már nem lesz ez a szorító érzés a mellkasomban, attól,hogy ez is megtörténhetett, hogy mi minden belefér anélkül, hogy jelentése volna, és olyan leszek mint irtás után az erdő, mikor végeztek a gépek és eltűnik a pusztítás minden nyoma.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|