NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2025-11-03 19:25 Összes olvasás: 205782| 1664. | [tulajdonos]: one | 2022-02-24 05:24 | | Tegnap a hiába vágyott életem és a hiába vágyott szerelmem összeért egy videóban. | |
| 1663. | [tulajdonos]: ki | 2022-02-23 18:17 | | És kiállt. | |
| 1662. | [tulajdonos]: 2 | 2022-02-21 16:18 | Igazából nem azt szeretném, h elfelejts, hanem hogy jó véleménnyel legyél rólam. Csak mivel reménytelennek látom, azért mondom, h inkább ne is emlékezz rám. Amikor elmentél, az jó volt, mert felküzdöttem magam a semleges zónába.
Idővel lehet, h nem fog érdekelni. Jelentettél vmit nekem, amiből vmi még mindig megvan, biztos ráerősít az is, h egyébként elég szűk és borús a horizontom. Nem kérem, h ne gondolj rosszat, ilyet nincs értelme kérni. A szereteted is csak akkor kellett volna, ha magadtól akartad volna adni, mert neked is jó. Bárkinek a szeretete. Egyébként mi értelme van?
És nem szeretnék én se rossz véleménnyel lenni rólad. Mellélőtt volt barátnőm ezzel az irtsd ki tövestül dologgal, ez nekem nem esik jól. Az jól esik, ha rólad jókat gondolok. Lehet, h nyálas, de tisztelni szeretnélek távolból. Ami téged semmire se kötelez. Igazából az lenne jó, ha élnéd világod úgy, ahogy az belőled következik, és az vmi olyasmi lenne, aminek örülne az én lelkem. Mondom, h tiszta giccs. Mert magadtól, tőlem tök független lennél olyan, akinek én örülnék, h a világon van és olyan, amilyen.
Nem kéne ilyeneket írnom. Semmit rólad. Ma rossz napom van, s megint olyanba kapaszkodom, amibe nem kéne. Egy arcba, ami nincs.
| |
| 1661. | [tulajdonos]: gender=LMBTQ | 2022-02-21 13:06 | Mai email az ignőtől:
"Kedves Kollégák!
Pécsi Rita a tervezett témákat más sorrendben veszi elő. Ma a gender kérdés, más néven az LMBTQ téma kerül elő. "
| |
| 1660. | [tulajdonos]: kaput | 2022-02-20 17:40 | egy nap rájössz, hogy a kapuig se
hogy a vándorlás, a szerencsepróbálás helyett
eltelt az idő mással
ahogy most is telik
a kertben tompulnak a fények
az élet újrakezdi
de még láthatatlan
és rájössz, h amid maradt,
az a kapuig se ér el.
előbb az eget, később a tenyeredet nézed
hisz végtelennek elég lenne ennyi
ha legalább magadból nem lenné kicsukva
hallanád ahogy a szíved ver,
a véred zubog, hallanád a saját
gondolataid.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 1659. | nélküled: jaj | [tulajdonos]: gyomros | 2022-02-15 22:10 | | Nem gyáva, nem tom, milyen. Meg le se kellett volna írnom róla semmit. Rosszat meg pláne nem, úgyis szarul érzem magam csak tőle. Nem is ismerem. Asszem, azért szólom itt le szimplán, mert irigy vagyok rá. Hát, elég szint alatti. | |
| 1658. | [tulajdonos]: gyomros | 2022-02-15 21:11 | Fáj a gyomrom. Embertelen módon túl vagyok terhelve. Ennek a tanítás, órára készülés, osztályfőnöki részét egyáltalán nem bánom, de hetek óta nyomasztóan tele vagyok egyéb feladatokkal, amiktől nem érek oda, hogy azzal foglalkozzam, ami számomra ezen a pályán a legfontosabb. Naponta minimum egy tízes lista ilyen szar, és hiába rakom én fontossági sorrendbe, ha deus ex machina beavatkozik az ignő pl, és elrendeli, h most, rögtön, sürgősen azzal foglalkozzam, ami a 12. helyen van, és nem véletlenül.
Így aztán, ami a dolgom lenne, elvégzetlenül marad. Félő, h nem lesznek meg a nyelvvizsgák a 8. osztályos csoportomban, amik simán meglennének, ha a k*va iskolám és a rendszer HAGYNA TANÍTANI. Jelenleg zsonglőrködöm, de mivel voltam már ilyen helyzetben pályám során 2x, h hiába mondtam, h vmit vegyenek le rólam, mert érzem, h nem lesz jó vége, süket fülekre találtam, és nem lett jó vége. Ezt, amit nekem tanév végéig végre kéne hajtani, nem lehet végre hajtani. Ára lesz.
Ami még nagyon zavar mostanában ezekben a feladatokban, különösen a Határtalanul! pályázat fordulatai kapcsán, de egyéb területeken is az az, h rengeteget dolgozom feleslegesen. Úgy, h abból végül nem lesz semmi, nem származik se számomra, se a gyerekek számára se tanulság, se nyereség. Ilyenkor sokszor van az az érzésem is, h tkp csak azért végeztetik el velem ezeket a munkákat, h vki más szekerét toljam. A H. pályázat abszurd fordulatai, K. oktatási szakértő 'segítő képzése'. Karrier, vagy anyagiak szempontjából.
Miközben folyamatosak az anyagi gondjaim. De annyira faltól falig dolgozom, h magánóra tartása fel sem merülhet.És szégyellem magam, mintha az én hibám lenne, h nincs megfelelő ruhám, és egy cipőben jártam végig a telet. Ugyanabban, amiben tavaly. Aztán rájövök, h a szépen öltözködő kolleginák se többet, se jobban nem dolgoznak nálam. De ettől még nem látom, mit csináljak.
Miközben merő önmeghasonlás. Azért nem vették fel ma már a 2. iskolában a munkát Pesten, h 'tudjanak tükörbe nézni.' Ha valaha nyilvánvaló volt, mennyire nem vagyok a helyemen, most biztosan az. Mert ha én itt megteszem, akkor tök egyedül fogom megtenni. És azzal ki is nyírom magam. Úgy, h nincsenek anyagi tartalékaink, se munka itt Bács-Kiskun szívében, ahova nagy hirtelen el tudok menni.
Végtelenül ironikus nekem, h a fiatalember, aki ezelőtt 2 évvel még Horthy-emléktúrán vett részt, viszont sztrájkolt. Nem lepett meg. Ő, velem ellentétben, követő típus, mindig átveszi a referencia csoport értékeit, döntéseit, h befogadják. Vagy a szeretetért. A meggyőződés biztos ennél mélyebben nincs nála, nem elvek mentén dönt, hanem anyagi, vagy társas kapcsolati érdekből. Így most is, mint mindig, ellentétes oldalon vagyunk. Hamarosan neki is színt kell vallania, mert most gördülő polgári engedetlenség következik, s az ő új iskolájában pedig vannak elvi alapon bátrak, akik ezt be fogják vállalni. Ő pedig gyáva. Kiállni is, hisz nem belülről jön nála, de ellentmondani is a hangadóknak. És nekem is színt kell majd vallani, vagy megbukni abban az egyben, amiben nem buktam meg eddig. A végén az a szomorú helyzet is előadódhat, h amiben én hiszek, ő nem, amellett ő fog kiállni, én meg nem. | |
| 1657. | [tulajdonos]: spring | 2022-02-12 15:04 | Itt a tavasz megint, hiába lesznek még fagyok, meg hiába nyakazza le akár majd megbolydult virágaimat a visszalépő tél, itt van a napfény milyenségében, a levegőben, a körtefám törzsén és ágain, a buszból, ahogy kinézek a tar földekre megint, igen, könnyű, felelőtlen szellők fuvoláznak megint, a földet feszíti az élet és az én odvas, tönkrement, elhasznált szívemet is.
Szomorú vagyok ilyenkor. Már alig van dolgom az élőkkel, úgy lenne szép, ha nem zendülne meg bennem ezektől a szeles bolydulásoktól semmi. Ez a negyedik tavasz, mióta az a többlet, ami benne van, elkezdett arról az emberről szólni. Most, h ő a számomra már nincsen, nem szól, mert nem szólhat róla. De elszomorít ez az irdatlan szám. Hogy mennyire régen volt már az is, h elkezdődött, h még köze volt a valósághoz. Nem remélem, h bárki érti, miről írok most, csak magam számára próbálnám elkepni megint, mi az, ami van.
Tegnap olvastam egy cikket a reménytelen szerelemről, ami végre elég közel esik az én megélésemhez. Itt van:
https://psyche.co/ideas/why-it-can-be-sublime-to-love-someone-who-doesnt-love-you-back?utm_medium=Social&utm_source=Facebook&fbclid=IwAR34vFB8R1QPn_-j9mOJbcmu_Q8KuGqtg-yrlD5PjdjhLg8HpSCcgemgn8U#Echobox=1644381903
Persze, nem 100%-osan, de legalább benne van az a szempont is, amit senki nem értett meg, akinek a szerelmemről tudomása volt: se maga a fiatalember, se az anyja, akinek sztem elmondta, se M., akkor még úgy-ahogy barátnőm, akivel még az első félév végén, a visszautasítás előtt pár hónappal megosztottam. M. reakciója ennyi volt: 'Irtsd ki tövestül!' Amit nemcsak, h nem tudtam megtenni, de vonakodtam is, mert éreztem, h nem nyerek azzal, ha legyőzöm magamban a szerelmet. Illetve lehet, h egy bizonyos síkon igen, de amiért ez az egész fellángolt bennem, azt elvesztem vele. A kapcsolatot a végtelennel. Biztos lehetne egyszerűbb szavakkal, kevesebb pátosszal megfogalmazni ezt, de én most nem tudom. A cikkben viszont ott van, amiről beszélek.
Ezért nem tudtam és nem akartam megölni. Most, h elment, és már semmilyen szinten nem része az életemnek, csak elengedni tudom. Nem ragaszkodhatok hozzá, mert akihez ragaszkodnék ilyen módon, már nem ő. Így a negyedik tavaszban már nem lehet benne. Az csak fuvolázgat, ragyog az ő hűlt helyén. | |
| 1656. | [tulajdonos]: közösség | 2022-02-06 21:40 | Kolléganő mellettem ül egy másik számítógépnél. Nem tudom, pontosan hogyan, de könyvekről, olvasmányainkról kezdünk beszélni. Utoljára Reymont Parasztok című regénye kerül szóba, amit fiatalon olvasott. 'Hogy én mennyire haragudtam azért, amit csináltak Jagustynkával! Fú, nagyon. Aztán mostanra megértettem, h ezt kellett tenniük, ez volt a helyes. El kellett pusztítani. Még a vasvillázás is, igen. Meg kellett védeni a közösséget ettől a rossz hatástól.
Nagyon komolyan és szomorúan mondja. Megborzongok tőle. | |
| 1655. | [tulajdonos]: 22 | 2022-02-03 02:48 | There are a hundred ways of losing someone
When a case is lost it sometimes can be lost
by exactly the same means that could be
the means of winning if it is a case to win.
As for when all is decided it may have happened
in those fatal first five minutes of acquiantance.
Or even before that. You are just living and growing
into someone who is approaching the moment when
it is settled that it will be a case of losing.
There are a hundred ways.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
