NAPLÓK: hozzá lehet szólni Legutóbbi olvasó: 2024-11-22 00:28 Összes olvasás: 15155| 20. | [tulajdonos]: a barátságról | 2021-12-10 12:27 | a poetizáltsággal (nyelvi megformáltság), a kompozícióval (szerkesztés) megintcsak problémák vannak
Ötvös Németh Edit - a barátságról c. szövegében is.
'a barát az igazi zarándok addig operálja
a hagymahéjakat amíg az összeset
szépen lebontja aranyszállal összevarrja
hogy ne keveredjenek'
valaki fejtse meg mit jelent a fenti részlet, és hogyan kapcsolódik a barátsághoz, mint fogalomhoz!
attól tartok, a szerkesztők a helytelen fogalmazást, költői képnek hiszik.
r.z. | |
| 19. | [tulajdonos]: hónuk alatt | 2021-12-09 22:19 | https://dokk.hu/versek/olvas.php?id=47049
Nem az a baj, Tóth János Janus verseivel, hogy nem értjük, hanem hogy fűzfapoétai magasságokba tör.
r.z. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 18. | Gabi: Kritika | 2021-12-02 16:00 | | Én pl szívesen venném a tanítást. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 17. | razina: . | [tulajdonos]: - | 2021-12-02 12:55 | nem arra gondoltam, h ez a napló legyen a helye, csak mivel felvetetted, válaszoltam rá.
amúgy sem én leszek az, aki itt vitázni fog mèg bármiről is.:) | |
| 16. | [tulajdonos]: - | 2021-12-02 12:11 | | jaj, még egy vitaindító napló:-) maradjunk inkább a verseknél | |
| 15. | [tulajdonos]: konstruktív-viták | [tulajdonos]: - | 2021-12-02 11:48 | na igen, lehetne ez is vitaindító téma, nyitott vagy zárt műhelyezés: nekem az az ellenérvem a zárt műhelyezésre, hogy akkor nem tudna mindenki tanulni egy-egy véleményből, tanácsból; persze az is felelősség: nem mindegy mit tanácsolunk, de jó esetben rá lehet bízni a szerzőre mit fogad meg belőle.
a kritika elviselése, elfogadása is egy tanulási folyamat, arra is jó az oldal.
én inkább azt gondolom, hogy a parttalan marakodásokat kellene privátban intézni, mert tényleg méltatlan.
razi | |
| 14. | [tulajdonos]: - | 2021-12-02 10:29 | | és igen, persze jó lenne a remek vitákat visszahozni, egyetértek:-) | |
| 13. | [tulajdonos]: - | 2021-12-02 10:19 | Szia Zina, az az igazság, hogy senki nem örül a nyilvánosságnak, ha éppen nem dícsérik. Azt mondod, hogy nyílttá kellene tenni az üzenőfalakat, én azt mondom, hogy el kellene gondolkodni rajta, hogy itt a valódi munka zárt legyen. Mert egyrészt igazad van, hogy persze, sokan vannak itt, akik öntetszelegni akarnak és nem tanulni, azoknak jobb az azonnali láthatóság, de másrészt ez egy elég intim dolog, a saját verseidet közszemlére tenni és várni, hogy mi lesz. Megbízni a többiekben, egy közösségben, egy társaságban. Ha ez megvan, akkor könnyebben megy a tanulás is, annak az elfogadása, hogy ok, valószínűleg nem tökéletes amit írtam, vagy totál szar, de emiatt nem nyilvánosan szégyenülök meg, hanem olyanok között, akikben megbízhatok. Tudom, hogy aki ír, annak fel kell vállalni azt is, hogy előbb-utóbb elő kell, hogy álljon a műveivel, de nem mindegy, hogy milyen szakaszban. A műhelyszakaszban, talán még nem a nyilvánosság előtt.
Persze, ennek az oldalnak ez a jellegzetessége, és nyilván nagy durranás volt 20 évvel ezelőtt, elsők között lenni az internetes költészeti oldalak között, ráadásul a szerző szinte azonnal visszajelzést kapott, holott még ma is, a kiadóknál zömében középkor van, félév is eltelik, mire nem válaszolnak egy ismeretlen szerzőnek.
De ami itt megy, tulajdonképpen és józan ésszel nagyon kínos. Jó, hát persze, erre is lehet azt mondani, hogy és akkor mi van. Jöjjenek minél többen és olvassák, hogy hogy esnek egymásnak a tulajdonosok, a szerzők és a szerkesztők. Fő a látogatottság. De ugyanez, mondjuk egy Alföldnél felvállalható vagy elképzelhető lenne? Lehet, hogy a színfalak mögött ugyanez megy, de nem alázzák meg magukat és a saját oldalukat a nyilvános hisztériás kirohanásaikkal.
Ebben az esetben, ha a műhelyezés zárt lenne, maradna a nagyítózás, esetleg gyorsabban pörögne, maradnának a naplók, jönne hozzá online műhelymunka, azért az is valami. Persze ennek van rizikója, mert akkor az érdeklődők feljönnének az oldalra, elolvasnák, hogy milyen versek maradtak maradósok és rögtön el tudnák dönteni, hogy akarnak-e itt maradni vagy nem. Így a cirkuszban eltűnik az attrakció. Így zömében azok járnak vissza, akiket csak a cirkusz érdekel és páran aktívak még, hátha. By the way, ez a marad-nem marad kategória is idejétmúlt, talán. És nyilván, azoknak, akik szeretik viszontlátni magukat egy nyilvános felületen, ráadásul olyanon, ami egyszer volt valami, azoknak talán fájna az anonimitás, hogy csak titokban lehetnek okosak.
Nem hiszem különben, hogy ilyesmi irányba elmenne az oldal, sőt azt gondolom, hogy az oldal jelenlegi karakerének elvesztésének már a gondolata is nosztalgiázásra késztet sokakat, és ezer érvet fel tudnának sorakoztatni amellett, hogy mért ne változzon itt semmi. Szóval nem hiszek benne, csak leírtam. | |
| 12. | [tulajdonos]: Nemezis | [tulajdonos]: Nemezis | 2021-12-02 08:54 | Hello, jó ötlet ez a fórum, Csilla, remélem lesznek olyanok, akik használják. De inkább azt mondom, hogy ne legyen rá szükség, ami azt jelentené, hogy nyitottá váltak az üzenőfalak, ez lenne az ideális.
A Kocsis Nóra még keresi a hangját, ezen a ponton még nem szabad befolyásolnunk
semmilyen irányba, elég, ha annyit mondunk neki, hogy tehetséges -- majd kiforrja magát.
Apró jó tanácsok persze beleférnek.
A vers mondanivalóját szerintem átvitt értelemben gondolta, csak nem tudta jól megoldani. (Nem egy valóságos hullát néz, Ildikó.)
Téves elképzelés az, egyes szerzők részéről, hogy ne lehetne hozzászólni egy vershez, ha már elbírálták.
Én a régi dolgokat olvasgatom, remek viták voltak itt egy-egy versről a szerzők üzenőfalán is, a Nagyítóban is, lehet tanulni belőlük. Persze volt sok ellenségeskedés is, többek között azért, mert az amatőr költők akkor is elhitették egymással, hogy jól írnak, és nem fogadták el a mulandokkba sorolást, nem fogadták el a kritikákat, és meg lehet nézni hova jutottak, ugyanazon az amatőr szinten vannak most is; már aki még ír. Ezzel nem mondom azt, hogy mindenki képes fejlődni, de általánosságban az írás fejleszthető.
Kérdés, hogy Kocsis Nórán kívül, akad-e olyan aki nem tetszelegni-öntetszelegni akar.
Mert sajnos én úgy látom többeknél, hogy ez a cél.
Radics Zina
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 11. | Vezsenyi Ildikó: gondolkodom | [tulajdonos]: Nemezis | 2021-12-01 00:50 | a bogarak
a harmadik
napon
már
nem látszanak - talán mert behatoltak, befúrták magukat a testbe. Na de ki a megfigyelő. Ki nézeget egy szabadban fekvő hullát három napig?
a test íve
megszűri
a fényt - talán árnyékot vet, mert felpuffadt. Egyszer láttam egy lucernától felfúvódott döglött tehenet. A felpuffadt hasának volt íve.
A második versszakban valaki meg lett szólítva.
sivár
szemeid
árnyéka
végtelen ovális - ezt nem tudom hogy kellene elképzelni. egy halott szeme lehet sivár, ha kiguvadt árnyéka is lehet, talán ovális is, Na de, végtelenül?
az az álom
már
nem
létezik
hiába
keresnéd
a szembogarak
katakombáiban - ki keresné, kinek a szembogarainak katakombáiban?
A "szembogarak katakombái" birtokos szerkezet, nagyon tetszik.
Valahogy, olyan "mélyen csengő". De kiknek a szembogaraiban?
csak a falak
álllnak még
oszló szavaid
átengedik
visszhangjuk
bensőmben
bomlik
önmagát ismétlő
átokká - ez így számomra érthető, kerek egész. Sejtelmes, titokzatos ugyan, de érteni vélem.
Eddig jutottam az értelmezésben.
Köszönöm a lehetőséget, hogy inspiráltál, hogy belegondoljak, s megfogalmazzam, amit a vers eddig ki tudott váltani belőlem.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
