NAPLÓK: Vezsenyi Ildikó Naplója Legutóbbi olvasó: 2026-03-20 17:40 Összes olvasás: 69841| 587. | [tulajdonos]: Addig is | 2025-10-25 10:18 | Falusi randevú
 | |
| 586. | [tulajdonos]: Hogyan? | 2025-10-25 10:14 | Kedves Olvasóm!
Mi az az új URL vagy EMBER?
Ha tudod, a segítséged kérem.
Mert nem tudok vers mellé képet feltülteni.
Mostanra
meguntam a sikertelen próbálkozásokat.
Ha segítesz, megköszönöm.
V.Ildikó
| |
| 584. | [tulajdonos]: Falusi randevú | 2025-10-25 10:06 | | https://ibb.co/TxD1tdVv | |
| 583. | [tulajdonos]: Sajat erő | 2025-10-21 08:01 | Kedves Olvasóm!
Elindultam a legnagyobb ellenállás irányába.
Szép a belátas innen.
Budapest - Dunaújváror, 2025.10.21. | |
| 581. | [tulajdonos]: Malom játék, másképp | 2025-10-17 10:13 | Elfelejtette velem megbeszélni, hogyan lesz, mit akarok; most, hogy jön a harmadik baba.
Elfelejtette mondani, hogy tegnap, és ma is, Luci velem lesz, sőt nekem kell felkészítenem az iskolai első megjelenésre. Sőt, kiderült, hogy holnap is velem lesz.
Ezt csütörtökön írtam.
Ma szombat van.
De, tegnap délután, ma, és holnap háromig (ez már egy másik holnap) az apjával lesz.
Ma Londonba kirándulnak. Ha hívnak, velük megyek. Ha nem, úgy is jó.
Még jó, hogy a Malom volt az egyik, kedvenc, meghatározó játékom.
Azóta, bárkik, bárhová lépnek, nekem lesz Malmom.
Valahogy így.
| |
| 580. | [tulajdonos]: Psszt! | 2025-10-01 21:22 | A házak beszélgetnek.
Ahogy rájuk süt a nap, és melegszenek a könnyű (szerintem könnyű) szerkezetek, elindul a fészkelődés, a párbeszéd közöttük.
Azt mondja az egyik.
- Engem már árulnak. Hamarosan el fognak adni.
- Engem is. - felel rá a másik. Csütörtökön jönnek és megnéznek. Úgy látszik sikeres a portfólióm.
- De hisz hírdetést se látok kirakva előtted.
- Nem baj! Úgy se olvasná senki. Kevesen járnak erre. A postást, a csomagszállítókat, meg egy-két külsö segítő személyt leszámítva. De ők nem számítanak. Ők nem potenciális vevők!
- Rajtad van hitel?
- Persze. Itt mindannyiunkon van. De 5 év után háromszorosára emelkedik a részlet.
Nincs aki fizetni tudná. Így a bankra szállnék ha nem tudnának eladni.
- Még jó, hogy van kereslet. Egy év múlva mindenki csak eladni akar. A mi gazdáink előre gondolkodnak. Előre menekülnek.
- Na jó, a tiednek könnyű. Van hova menniük.
Csak még lakhatóvá kell tenniük a másik, használt ingatlanjukat. Azon még négy évig fut a kedvezményes hitel. Így szereztek három év laufot maguknak.
3 évig még biztosan lesz hol lakniuk. Lesz saját otthonuk, még ha hitel is van rajta.
- Miért? A te lakóidnak nincs hova menniük?
- Nem tudom. Semmit nem kötnek az orromra. Azt hiszem nem kedvelnek engem. Még a két bejárati-ajtóm melletti díszfát is hagyták kiszáradni a kaspóban. A földbe ültetett csemete díszfájukat is a te vendég-lakód locsolta meg néha, mikor már hullatni kezdte a leveleit. Gondolom, mert sajnálta volna ha kipusztul. De sikerült megmentenie.
- Itt nem szokás a szomszéd fáját gondozni a közös területen sem. Sőt, ciki. De most már legalább értjük a feltűnő elhanyagolás okát. Mégis, ezzel együtt, az én gazdáim kezdetektől elpályáztak innen. Ezért nem barátkoztak a te gazdáiddal sem.
Pedig egykorú kisgyerekük van a tieiddel, s mindegyik kislány.
- Hogy te mi mindent tudsz a lakókról! Elámító. Most viszont szundítok egyet. Látod?Elbujt a nap. Viszlát!
- Viszlát!
| |
| 578. | [tulajdonos]: Beszéketések az álomfejtővel | 2025-09-26 13:13 | Első álom
Azt álmodtam, hogy megérkeztem valahova, azokkal, azok közé, akik aztán látva a magatartásomat, amire nem emlékszem milyen volt, de korábban elfogadták, talán szerettek is, most viszont elutasítottak, mert szerintük gyanúsan, felháborítóan, másképpen viselkedtem, mint ahogy várták. Azt hiszem az önzésemet ismerték fel kapásból, és aztán ott is hagytak. Én csak főttem a levemben mindezt látva, érezve, mivel előtte, szavakkal is kifejezték, az orrom alá dörgölték, és a fiam nem régen, nyolcadik hónapja (valóban) meghalt, élettársát, párját, akivel nagyon szerettük egymást, magukkal vitték, (elhívták). Minden másképp történt mint amit vártam. Mikor visszajöttek, úgy találtak ahogy hagytak. Képtelen voltam bármin is változtatni. Így a helyzetem semmit sem javult, de mintha valamiféle kommunikáció elindult volna köztünk. Az egyik, domináns személynek, aki egy számomra ismeretlen férfi volt, a fogait, az ínyét simogattam vízszintes irányban két ujjbeggyel, mint ahogy a sajátomat szoktam fogkefével.
Sajnos az álom részletei azonnal szertefoszlottak, felébredtem, és nem tudom felidézni őket.
Az álomfejtő válasza nem publikus.
Mint, ahogy a fény sem. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
