NAPLÓK: útinapló Legutóbbi olvasó: 2020-07-10 02:24 Összes olvasás: 124726| 796. | [tulajdonos]: SUTTOGVÁNY | 2020-05-13 16:06 |
Helyzetemről talán csak Apám nyugtalan tekin-
tete árulkodott. Ám, egy dívány hitvány rugói ér-
tesültek égbekiáltó mámoráról a kéjnek. Rezonan-
ciakatasztrófát idéztek elő a kissé reszelős, kivén-
hedt kárpiton az évtizedekig gúzsba kötött acélspi-
rálok. Mi pedig valami őserdei álommal távoztunk.
Majd átgázoltak rajtunk a léttizedek úttalan útjai.
| |
| 795. | [tulajdonos]: látványliftel a pokolba | 2020-01-16 12:28 | a végórán halkan kinyílnak az agyi cellák.
fénytelen a színvilág, amíg a szem ellát,
a mélyben megmozduló roppant őrlő karok
vészes aszinkronban és lassú fordulaton.
széthullva lehetek, mint holmi sejt vagy atom.
nincs közelben senki: se idegen se rokon. | |
| 794. | [tulajdonos]: megkopott óda | 2019-12-28 11:26 |
hiszen, tudható: nincs teremtés, ha nincs képzelőerő.
ímhol látható, mit idézett meg a féktelen álom,
hogyan is vegyített a nagy szellem és lélekkeverő?
itt, ahol majdan véletek együtt én is megtalálom
az életünk miértjét, "hiszem, s vallom", a nagy tervező
zseniálisan ötvözte a célt, amely a végtelen
távolában is jól kivehető! és eme zöld mező,
ahol a természet vakon pazarolt, most az értelem
győzelmi indulója tarol, és hét határon át zeng!
de, persze ez nem afféle ódon retrográd munkadal,
amiben az elhallgatott igazság bugyután feszeng.
| |
| 793. | [tulajdonos]: Tovább | 2019-12-23 17:03 |
Felszisszen a hajnali szellő, pitypang kóbor
ernyőitől tüsszent egy régtől szakadt vándor.
Mása ő Szent Ferencnek, s lám egy flaska műbor
zsebéből előzizzen, s torokra önt a jámbor.
Égre pillant, s fent, Isten leint, majd jöjj máskor!
| |
| 792. | [tulajdonos]: The end | 2019-12-18 11:48 | | Aztán már az elmei tárhely megtelik, s elég! A doksi: húszezer napnyomat. adat- ár- adat. Roppant tétel, de néma, fekete lánggal elég. Láthatod, az isten így üzen zsibatag hadat, és ha nem vigyázol, mára hiába minden hókusz- pókusz! Késő a felkapott fej, s már képtelen a vászon! Évtizedek szmog-foltjaira vetül a fókusz. Az idő szakadni készül! Valami fény felé mászom... | |
| 791. | [tulajdonos]: panta rhei* | 2019-12-04 15:56 | hajlong, terebélyesedik, s diktál a mennyei boa.
az idő, mint végtelen idézet, kígyózva tekereg.
isten házi mozijában a letűnt évadok sora
vibrál, a kezdetektől az összes pusztulás lepereg:
miként vajúdtak az évmilliók, s buzgott a rontás!
betöltötté e hivatalát a mindent tisztító tűz?
mit értettetek meg a népek a mihaszna vérontás
rettenetéből, amikor a bűn már világgá száműz?
az élők tébolya egekbe csap, bolydult világ a tér!
pokol-járt apostolok, hazug térképpel szítják véred!
az özönvíz után az úr szárítja gúnyánkat, s megtér
az új nemzedék, s e bonusz - bocsánatban újra éled?
| |
| 790. | [tulajdonos]: panta rhei | 2019-12-04 15:50 |
hajlong, terebélyesedik, s diktál a mennyei boa.
az idő, mint végtelen idézet, kígyózva tekereg.
isten házi mozijában a letűnt évadok sora
vibrál, a kezdetektől az összes pusztulás lepereg:
miként vajúdtak az évmilliók és buzgott a rontás!?
betöltötté e hivatalát a mindent tisztító tűz?
mit értettetek meg a népek a mihaszna vérontás
rettenetéből, amikor a bűn már világgá száműz?
a népek tébolya egekbe csap, bolydult világ a tér!
s pokol-járt apostolok, hazug térképpel szítják véred!
az özönvíz után az úr szárítja gúnyánkat, s megtér
az új nemzedék, s e bonusz bocsánatban újra éled?
| |
| 789. | [tulajdonos]: Az idő fennakad | 2019-11-12 13:00 | A meghasonlott idők erősen görcsölnek már megint,
az öregisten csak jajong, fel-felnyög, hiszen nem emészt
túl jól, vagy inkább sehogy! Aggódó orvosa rátekint.
Táskában kutat. A beutaló jelentheti a vészt?
Aztán a leletek jelzik ám, hogy a gyomrot megülte
a nehéz időknek irdatlan súlya! Már-már szétéget.
Tűzoltás, de azonnal, és máris kémlelik, kihűlt e
végre, s hogy újra zúz e már a zúzda, s e végett
képes lesz e, tud e fogadni újabb és újabb időket?
Tekintetek rámerednek, s mozdul a zúzda kereke.
(Váratlanul robbanás riaszt meg gyereket és nőket!)
Isten hörögve jajdul, s eltűnik az idő egy szelete.
| |
| 788. | [tulajdonos]: és | 2019-11-04 16:05 | és
elragadta őt egy mozgólépcső,
majd, szokatlan borzongás a testben
és nem láttam őt többé már Pesten,
s vidéken, s nem hozta el a képcső
sem, elhagyta a közös világot.
Látni sem akarok többé virágot!
Évekig kutattam és kerestem,
Vártam, éjhaja majdcsak meglibben!
Az idő késsel vájkált a sebben.
Olykor felálltam, máskor elestem.
Kétszer volt jussom a koldusbot.
Látni sem akarok többé virágot!
Isten adott és elvett még asszonyt.
Isten adott félárva gyermeket.
Elfagyott tüzünk, várótermeket
felejtet. Hagytad, hogy elválasszon
a léttizedek sora. Megártott.
Látni sem akarok többé virágot!
Bolyongni a ködös útvesztőkben.
Lenni, nem lenni, élni, nem élni?
Kopog a kérdés: tudsz még remélni?
Kerül mag a madáretetőkbe?
Kihűlt telünk hozhat még kabátot?
Látni sem akarok többé virágot… | |
| 787. | [tulajdonos]: A mega-tükör előtt | 2019-09-18 16:41 |
A Jóisten végül mégis belenéz
a nemrég kapott csodás tükör
foncsorába. Fele epe, fele méz!
Döbbenet az arcon! Ha kitör
majd a düh, mert ilyen csúf és felemás
a kép, akkor lesz itt mindenkinek kuss!
A barázdákba valaki majd beleás?
Miként lehet e profil szimmetrikus?
Hogyan kerültek a mindenhatóra ráncok!
Nyúzottá tette szegényt a teremtés?
Rávetültek a végtelen halotti sáncok,
s lettek bibircsók hegyek, és sok, gennyes kelés?
Ha volt is, eltűnt ez arcról minden, ami báj,
A látvány dülledté tette a véredényeket.
Az ijedtség, rémképeit idézi az arci táj,
ugyan ki tehette, hogy tükröt állított neked?
(Jávorka Csabának) | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
