| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| Prózák | |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2026-04-24 12:32 Összes olvasás: 468062| 252. | [tulajdonos]: eredmény | 2019-06-15 10:48 | Kedves Hetedíziglenesek!
„Iszonyú erős mezőny. Nehéz választanom.” – ezt Örvös Németh Edit írta a szavazáskor.
EGYETÉRTEK vele: erős, kikezdhetetlen alkotások születtek. Gyurcsi és Hepp Béla szavai még éjszaka is kísértettek: egy kerek tükröt törölgettem álmomban nagy buzgalommal, ami folyton visszahomályosodott.
EGYET NEM ÉRTEK: miért nem lehet mindenki első? Biztosan azért nem, hogy a játékvezető egyértelműen el tudja dönteni, kinek adja a stafétát. Nincs mese: ezúttal Hepp Bélát illeti az elsőbbség. Nem végzek összegzést. Bogarásszátok ki az eredményeket ti magatok, egyúttal olvassátok újra a verseket. Érdemes.
EGYET még végezetül elárulok: Gyurcsi (jó értelemben vett) megszállottságától, hogy három különböző szövegkörnyezetben is elképzelte a megadott szavakat, valamint attól a lezser eleganciától, ahogyan Filip Tamás szövegbe ágyazta őket, zsigeri szinten megilletődtem. Ezért őket virtuálisan plusz pont illeti.
MINDENKINEK KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ RÉSZVÉTELT!
0–a). Erős extra. Gyurcsi:
Kövek a zsákomban.
Nehezek, éleik a húsomba vágnak.
Évek óta cipelem, görbülök belé.
Csontváz-soványan, a kövek nem ehetőek,
de nehezek. És gyűlnek,
Régen csak az út pora,
amit az ember esténként mindig lemos,
aztán arra már nem jutott idő.
Gyűlt, rakódott,
összeállt az első
kikezdhetetlen és lerakhatatlan kővé,
Porból lettem én,
és porból a kő.
Én majd, fordítva,
ismét porrá leszek.
És a kövek?
0–b) „Gyenge” extra: Súlyos kövek a sírodon,
csontvázad a mélyben.
Mindig kikezdhetetlen voltál.
Fordítva kellet volna történnie,
a te ajkadnak kellene
sírásra görbülnie,
és könnyeid lemosnák
a múltamat.
1. Gyurcsi: A dolomitbánya üzemorvosa
- A röntgenen megfigyelhető,
hogy a csontváz magán viseli
a nehéz fizikai munka
és a nélkülözés jeleit.
A gerinc görbül, a hát hajlott,
mintha nehéz köveket cipelt volna,
mindig felfelé,
hiszen ha fordítva, lefelé hordta volna,
az a lábfej csontozatán látszana.
Véleményem kikezdhetetlen,
orvosi működésem során
számos hasonló felvételt elemeztem.
Bár itt a film szennyezett, foltos,
- Nővér! Lemosná ezt a felvételt?
Mi, hogy ez nem is röntgen, hanem a beteg?
2. Tiszai P. Imre: Tenger
sós víz csiszolta kövek, apró kavicsok
a parton, lemosva róluk az anyagi világ
jelét mi a tengerfenéken ülepszik zaqgyá
görbül az égalja, hajnal nyílik, aztán
este fordítva bámul a világ, fények halnak
a hullámokban sziklákon törve apróra
kikezdhetetlen menetrend, a tenger áztat
partot, és mindig ő a győztes, legyőzött
halott csontvázként a sziklák alá ragadva
Szavazat: Gyurcsi
3. Ötvös Németh Edit: csontvázak fordulnak ki a földből
üres szemgödrök görbülve néznek
kikezdhetetlen a folyamat
lassú halál mozdítja a fordított köveket
és az eső mindig lemossa a könnyeket
4. Filip Tamás: Vándorol, lebeg
Még dolgozik bennem
a csontváz, mint a gép.
A test még vándorol,
a lélek mozdulatlanul lebeg.
Nem lesz így mindig, tudom.
Egy hosszú álom
s egy még hosszabb ébredés
vár rájuk valahol.
Ahogy görbül, egyre
meredekebb az ösvény,
kövek gurulnak lábam alól,
s egy hideg zápor hirtelen
mindent lemos.
És ekkor kikezdhetetlen
őszinteséggel fordulsz felém.
Lehetne fordítva is talán, de
ahhoz most még kevés vagyok.
Előbb fel kell jutnom
a hegytetőre, és ott a metsző
szélben egy perc alatt el kell
felejtenem száz év magányt.
– Eltalálta az eredetit.
5. Vajdics Anikó: HASONLAT
Lemosta a kövekről
a földet a víz.
Az idő marja le így
a csontvázakról a húst.
A hegy gerince most
úgy görbül, mint egykor
nagyanyám háta.
Vagy fordítva?
Nagyanyám háta volt
mindig is olyan
kikezdhetetlenül erős,
mint ez a hegygerinc?
Szavazók: Hepp Béla, Filip Tamás,
6. Hepp Béla: Pro tézis
Lemostalak. Mint mindig. Tiszta kép vagy,
akár kikezdhetetlen fehér kövek,
szertári csontváz mellén görbülő, nagy
bordaívek. Kifordítva is szerettelek.
Szavazók: Tiszai P. Imre, Ötvös Németh Edit, Francesco+eltalálta az eredetit
7. Francesco: Lassítva
A csontváz hírneve
már kikezdhetetlen
Az idő eleve
megkerülhetetlen
A tér ugyan görbül
csak sajnos fordítva
Mint víz kövek körül
csordogál ordítva
Ez mind nem baj most már
Mert végleg lemostál
| |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 245. | [tulajdonos]: szavazásra | 2019-06-15 01:05 | A szavazásra jogosult versek számozása az egyesnél kezdődik:
0–a). Erős extra.
Kövek a zsákomban.
Nehezek, éleik a húsomba vágnak.
Évek óta cipelem, görbülök belé.
Csontváz-soványan, a kövek nem ehetőek,
de nehezek. És gyűlnek,
Régen csak az út pora,
amit az ember esténként mindig lemos,
aztán arra már nem jutott idő.
Gyűlt, rakódott,
összeállt az első
kikezdhetetlen és lerakhatatlan kővé,
Porból lettem én,
és porból a kő.
Én majd, fordítva,
ismét porrá leszek.
És a kövek?
0–b) „Gyenge” extra:
Súlyos kövek a sírodon,
csontvázad a mélyben.
Mindig kikezdhetetlen voltál.
Fordítva kellet volna történnie,
a te ajkadnak kellene
sírásra görbülnie,
és könnyeid lemosnák
a múltamat.
1. A dolomitbánya üzemorvosa
- A röntgenen megfigyelhető,
hogy a csontváz magán viseli
a nehéz fizikai munka
és a nélkülözés jeleit.
A gerinc görbül, a hát hajlott,
mintha nehéz köveket cipelt volna,
mindig felfelé,
hiszen ha fordítva, lefelé hordta volna,
az a lábfej csontozatán látszana.
Véleményem kikezdhetetlen,
orvosi működésem során
számos hasonló felvételt elemeztem.
Bár itt a film szennyezett, foltos,
- Nővér! Lemosná ezt a felvételt?
Mi, hogy ez nem is röntgen, hanem a beteg?
2. Tenger
sós víz csiszolta kövek, apró kavicsok
a parton, lemosva róluk az anyagi világ
jelét mi a tengerfenéken ülepszik zaqgyá
görbül az égalja, hajnal nyílik, aztán
este fordítva bámul a világ, fények halnak
a hullámokban sziklákon törve apróra
kikezdhetetlen menetrend, a tenger áztat
partot, és mindig ő a győztes, legyőzött
halott csontvázként a sziklák alá ragadva
3. csontvázak fordulnak ki a földből
üres szemgödrök görbülve néznek
kikezdhetetlen a folyamat
lassú halál mozdítja a fordított köveket
és az eső mindig lemossa a könnyeket
4. Vándorol, lebeg
Még dolgozik bennem
a csontváz, mint a gép.
A test még vándorol,
a lélek mozdulatlanul lebeg.
Nem lesz így mindig, tudom.
Egy hosszú álom
s egy még hosszabb ébredés
vár rájuk valahol.
Ahogy görbül, egyre
meredekebb az ösvény,
kövek gurulnak lábam alól,
s egy hideg zápor hirtelen
mindent lemos.
És ekkor kikezdhetetlen
őszinteséggel fordulsz felém.
Lehetne fordítva is talán, de
ahhoz most még kevés vagyok.
Előbb fel kell jutnom
a hegytetőre, és ott a metsző
szélben egy perc alatt el kell
felejtenem száz év magányt.
5. HASONLAT
Lemosta a kövekről
a földet a víz.
Az idő marja le így
a csontvázakról a húst.
A hegy gerince most
úgy görbül, mint egykor
nagyanyám háta.
Vagy fordítva?
Nagyanyám háta volt
mindig is olyan
kikezdhetetlenül erős,
mint ez a hegygerinc?
6. Pro tézis
Lemostalak. Mint mindig. Tiszta kép vagy,
akár kikezdhetetlen fehér kövek,
szertári csontváz mellén görbülő, nagy
bordaívek. Kifordítva is szerettelek.
7. Lassítva
A csontváz hírneve
már kikezdhetetlen
Az idő eleve
megkerülhetetlen
A tér ugyan görbül
csak sajnos fordítva
Mint víz kövek körül
csordogál ordítva
Ez mind nem baj most már
Mert végleg lemostál
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 244. | Hepp Béla: hetedízig | 2019-06-14 09:09 | Pro tézis
Lemostalak. Mint mindig. Tiszta kép vagy,
akár kikezdhetetlen fehér kövek,
szertári csontváz mellén görbülő, nagy
bordaívek. Kifordítva is szerettelek. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 243. | Francesco de Orellan: Pályázmány | 2019-06-14 04:10 | Farigcsáltam meg is címeztem:
Lassítva
A csontváz hírneve
már kikezdhetetlen
Az idő eleve
megkerülhetetlen
A tér ugyan görbül
csak sajnos fordítva
Mint víz kövek körül
csordogál ordítva
Ez mind nem baj most már
Mert végleg lemostál | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|
