NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2026-01-14 01:38 Összes olvasás: 437604Olvasói hozzászólások nélkül| 6826. | [tulajdonos]: játék | [tulajdonos]: játék | 2023-10-31 23:47 | Íme a termés, kicsit nehezen érő, kicsit szűkös, de a miénk.
A szavak eredete még mindig megfejtésre vár.
Jöjjenek hozzám a szavazatok.
Simf
1.
a hálószoba megtelt...
az ember merev háttal ébred
amikor lágy szívvel alszik el
cserepek a plafonig érnek
a vendégek ma nem jönnek el
a rubin a pocsolya szélén
még néha magában énekel
a ritmus egyre többször döccen
de az már senkit sem érdekel
2.
Ars po-fon-etika
Nehéz szívünkben szeretetre lelni az iránt,
ki a maga igaza okán ember voltát sutba vetve,
üvöltve ágál, s díszes köntösét, a kultúrát,
vásott pendelyként a földre hányja.
Hisz a saját kutyánktól is megrettenünk,
ha hörögve csahol, s habzó szájjal acsarog.
Vajon, ha tudnánk, bizton tudnánk,
hogy a másnapi ébredés már csak egy álom,
ami nem válhat valósággá, vajon akkor is
az indulat vezérelné tetteinket, szavainkat?
És a saját igazságunk ékes szobra akkor is
értékesebb lenne a másikénak dúlt cserepeinél?
Vajon százból hány ember érzi úgy,
hogy a pocsolyák rávert sarát nem kell megtorolni,
elég félreállni, letörölni? Vajon hányan képesek
meg is cselekedni, hogy az orcájukra mért csapást
követően a másikat is lágyan odatartják?
Vajon hányan elégednének meg a gyémántok
és rubinok helyett az emberként lenni kincsével?
Ne háttal kezdjük hát, s ne döccenjen válaszunk,
amikor eljön a számadás ideje, s ne kelljen
szégyenkeznünk a végső ítélőszék előtt!
3.
Döcögő szonett.
Ebből szonettet írok, lágy szavak,
ha kell mind jambus, és nem döccenek,
nem is rakok keresztbe rímeket,
ölelni kell. Ne lássa hátamat,
ölelni kell ha ébred. Álma vad,
sötét folyammá hízó vízerek,
mivel csitíthatom el szívedet,
levendulával hintem ágyadat.
Ez tiszta illat, ennyit tehetek,
november jön pocsolyás, szürke éggel
akik kékítenék mind betegek.
Vagy halottak. Köd jön, sírkőre térdel,
repkény borítja, rubin cserepek.
Megírtalak ma is, döccenve hétszer.
4.
Fényjáték
Reggel van. Ébred a Nap.
A pocsolya közepén
csillan egy cserépdarab.
Magához csalja a fényt,
hinnéd, rubin-ragyogás.
Kerék döccen felette,
és odavan a varázs.
Lágy dagonya ellepi,
hátat fordít a Napnak.
És nem más már, mint ami,
egy törött üvegdarab.
5.
Ha a pokol befagy, akkor is veled maradok..
Ne félj, megjönnek a múzsák,
amikor a cserepek esőtől vizesek,
járásuk lágy lesz, ringó szép dallam,
hófehér csípők vékonyak, ducik.
Itt lesznek nálad vagy voltak pocsolyák,
kikben könnyebbültél ébredés után.
Amelyik háttal, azt keresd -én vagyok-,
mert ő is keresi a szavait hozzád.
Az egyetlen a rozsdabarna, aki szeret-rubin,
alkonyórán kis kifli leszek, csapzott szeretés,
nem kímél a fény, körbejár arcodon. Szeretem.
Vedd le a szemüveged – nevető ráncokat rajzolok,
mesélj, gyengéden akarlak.
A lélek az igaz, tudtam, hogy legrosszabb,
amit mondhattam, mert félelmed vak dühbe csapott át.
Menj, menj már! – suttogod.
Asszonyod leszek, ha átlépem a küszöböd.
Öregembert szeretnél a bónáival?
Elszoktál (szemérmesen) a nőktől – üvöltötted,
Isten áldjon, volt elég nő.
"Elfekszem a fűben", megleszek a magas bokrok
rám borulnak, talán senki nem talál,
szavam döccen, gomboltam zöld ruhám.
Rózsák, csendek, forró hajnalok.
Kérdőjelként tekeredj körém.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 6825. | Mórotz Krisztina: Konyec ez az utolsó | 2023-10-31 15:53 | Simf, bocsáss meg :-))) EZ LESZ AZ IGAZI !!!!!!!!!!!!! Tényleg ne haragudj !!!!! Ölelés Kriszti. Azt kérdezték Kabdebónak írtam-e mármint egy haverom. Röhögőgörcsöt kaptam, amúgy egy versét sem ismerek. :)
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ha a pokol befagy, akkor is veled maradok..
Ne félj, megjönnek a múzsák,
amikor a cserepek esőtől vizesek,
járásuk lágy lesz, ringó szép dallam,
hófehér csípők vékonyak, ducik.
Itt lesznek nálad vagy voltak pocsolyák,
kikben könnyebbültél ébredés után.
Amelyik háttal, azt keresd -én vagyok-,
mert ő is keresi a szavait hozzád.
Az egyetlen a rozsdabarna, aki szeret-rubin,
alkonyórán kis kifli leszek, csapzott szeretés,
nem kímél a fény, körbejár arcodon. Szeretem.
Vedd le a szemüveged – nevető ráncokat rajzolok,
mesélj, gyengéden akarlak.
A lélek az igaz, tudtam, hogy legrosszabb,
amit mondhattam, mert félelmed vak dühbe csapott át.
Menj, menj már! – suttogod.
Asszonyod leszek, ha átlépem a küszöböd.
Öregembert szeretnél a bónáival?
Elszoktál (szemérmesen) a nőktől – üvöltötted,
Isten áldjon, volt elég nő.
"Elfekszem a fűben", megleszek a magas bokrok
rám borulnak, talán senki nem talál,
szavam döccen, gomboltam zöld ruhám.
Rózsák, csendek, forró hajnalok.
Kérdőjelként tekeredj körém.
| |
| 6824. | [tulajdonos]: játék | [tulajdonos]: játék | 2023-10-31 14:10 | Érkezett egy újabb vers, köszönöm!
Hátha estig még kikel egy mégújabb is! :-)
Simf | |
| 6823. | [tulajdonos]: játék | Szilasi Katalin: Válasz | 2023-10-31 09:32 | Rendben, este zárok, hátha addig még megemberli magát egy versszerető bárki.
A szavak forrására is még jöhet ám megfejtés!
Simf | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 6822. | Szilasi Katalin: Válasz | 2023-10-31 02:15 | | Ha nem jelezte senki, hogy hosszabbítást kér, akkor, szerintem, zárjunk. | |
| 6821. | [tulajdonos]: játék | [tulajdonos]: játék | 2023-10-30 22:41 | Kedves eddig verset beküldött játékosok!
Nem gyarapodik a kincstár!
Nem emlékszem, hogy valaha is zártunk volna 3 (+1) verssel.
Ezért megkérdezem, mi a véleményetek, várjunk, még, hátha, vagy zárjuk le ezt a kört ezzel a (nem túl lenyűgöző) eredménnyel?
Simf | |
| 6819. | [tulajdonos]: játék | [tulajdonos]: Játék | 2023-10-28 12:49 | Érkezett egy újabb szép megoldás.
Így háromnál tartunk.
Várom a további műveket.
Simf | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 6818. | Moha: pályázmány | 2023-10-26 11:07 |
Moha
Döcögő szonett.
Ebből szonettet írok, lágy szavak,
ha kell mind jambus, és nem döccenek,
nem is rakok keresztbe rímeket,
ölelni kell. Ne lássa hátamat,
ölelni kell ha ébred. Álma vad,
sötét folyammá hízó vízerek,
mivel csitíthatom el szívedet,
levendulával hintem ágyadat.
Ez tiszta illat, ennyit tehetek,
november jön pocsolyás, szürke éggel
akik kékítenék mind betegek.
Vagy halottak. Köd jön, sírkőre térdel,
repkény borítja, rubin cserepek.
Megírtalak ma is, döccenve hétszer. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
