NAPLÓK: A gonosz banalitása Legutóbbi olvasó: 2026-02-10 01:51 Összes olvasás: 41049| 39. | [tulajdonos]: (a sivatag doktorai) | 2008-03-30 21:21 | Misu megemlít a naplójában. Rendkívül éles szeme van. Azt is hallja, amit lát. Valahogy így. Kíváncsi vagyok, elkészül-e a regényével. Vagy hogy elkezdte-e már. Vagy a napló lesz a regény? Naplóregény? Hm.
Három éve amit írt nekem a sivatag doktorairól. Segített túlélni. Érdekes, hogy éppen Arendt- idézet volt. Kár, hogy azután minden mail elveszett. A többiért nem. Ezért az egyért kár.
Szeretem a ceruzát faragni. Ceruzával írni. Összetépni. Elégetni. A papírt, papírokat. Erről most hirtelen Tersánszky Misi Mókusa. Apapírra Sokatír. Valami ilyesmi neve volt. Mint Lázár Zsebenci Klopédiája. Érdekes, hogy Varró mi mindenre emlékszik. Kíváncsi vagyok, a Kopasz Mahmutot olvasta-e. Igaz, az már más műfaj. Trubadúron kívül nem ismerte senki, legalábbis tudtommal nem. Mint ahogy Mándy Robin Hood-ját sem. De ő igen. Lehet, hogy mindent olvasott?
Holnap nehéz napom lesz. Már most előre az. Jó lenne valahogy túlélni. Persze még az sem mindegy, hogyan. Varró egyébként a Délinél lakik.
| |
| 38. | [tulajdonos]: ha hallgattam volna... | 2008-03-30 13:07 | Chia szavainak súlya van. Kipréseli belőlem a levegőt. Kapkodva fulladok. Valami nagy bölény, gondolom. Nemcsak érdemes, oda is kell figyelnem arra, amit mond.
Nagyon sajnálom, hogy BZs-ozásnak hatott, amiről tűnődtem. Ilyen szándékom nem volt, de ez nem lehet mentség. A banális gonosz vigyora. Rám (is) hárul most ennek ódiuma. Tudtam (tudhattam volna), hogy veszélyes szóba hozni a dolgot. Megpróbáltam tisztázni magamnak, magamban, ezért a napló. A fórumon a „no comment” hangsúlyos volt (akart) lenni. Hogy van ez, de itt (lehetőleg) ne tegyünk hozzá semmit. Tudunk róla, hogy van, és kész. Enyhe figyelem.
Most még kicsit kilépek a képből – ha egyáltalán be tudtam lépni. Egyetlen alapelvem van, amelyből nem indulok ki. (Megint lusta vagyok, meg valahova, valamelyik kupacba elkevertem szerény sörény könyvét.)
E. P. Kettő E. P. Sőt, három, négy. Mi több. Most akkor beteszem a cédét. Capella Savaria. Gyönyörűen kezdődik Esterházy Pál Harmonia caelestise. Akkor még lehetett hazudni. Hallgatni kellene. Rursus, si tacuit interrogatus, contumaciam vocas.
Poundra viszont eredetileg nem gondoltam. Eszembe sem jutott. Itt és most megidézni. Nem mertem volna? Nem vagyok normális. Ez nem normális. A felvetett kérdés nem lehet értelmes diskurzus tárgya. Itt és most nem lehet. Meg nem gondolt gondolat. Maradjon mégis inkább a szöveg. A kölcsönösség nélkül mi az, ami olvasható. Visszaállok a képbe.
| |
| 37. | [tulajdonos]: határeltolódás | chia: csend | 2008-03-30 00:23 | Köszönöm a képet, megpróbálok beleállni.
"Alaptalan alap" (Ab-Grund). Elgondolkodom. Ehhez most valóban kell idő. Meg persze csend is. Köszönöm. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 36. | chia: csend | [tulajdonos]: hinterland | 2008-03-29 23:49 | | Nem maga az idézet a meglepő, hanem, hogy olyasmit idéztél a BZS-ozás közben, mely olyasvalakit is behoz a képbe, akiről hosszú évtizedekig szó sem eshetett a vén kontinensünkön - "egyéb ismert nézetei" miatt. Én (!) nem mertem volna EP-t itt és most megidézni: s ez nem normális. Ezen gondolkodj el. A nyíltsághoz kölcsönös bizalom és tisztelet szükséges, amit a BZS-s attrakciók és a BZS-s attrakciókat lehetővé tevő túlparti attrakciók is menetrendszerűen szétzilálnak. A kölcsönösség nélkül mi az, ami olvasható. Adok neked ehhez egy valódi képet, állj bele Te is: Ludwig Múzeum: egy szőke, vékony kislányt ölel egy magas, sűrűngöndör feketehajú fiú, egy háborús festmény előtt állnak. Csak együtt tudják kódolni: a kép labirintus szövegét cirill betűkkel írták. A fiú így tanult kisgyerekként írni oroszul, de a szöveg maga német. Amit csak a lány ért, s fordítja át magyarra. Ezt kellene: magyarra fordítani. Ezért, hogy elhatárolódom az elhatárolódástól épp úgy, mint az elhatárolódástól való elhatárolódástól is. S most csendben maradok. | |
| 35. | [tulajdonos]: hinterland | chia: ezra | 2008-03-29 21:31 | Chia, nem tudom, milyen szempontból meglepő a The Waste Land-idézet (közben látom, hogy elgépeltem, és az is lehet, hogy az E. P.-idézet sem pontos, mert lusta voltam leemelni a polcról, no meg súlyzózni sem volt kedvem), bár úgy lehet – hogy a magam kárára fordítsam kajánul a dolgot -, ennyi azért nem volt elvárható tőlem. A (klasszikus logika) azonosság elvén alapuló vagy A vagy B harmadik kizárásának elvére is utalt volna szövegemben a csapda szó. Hogy a vagy-vagy közti résen átcsúszni nehéz dolog.
A The Waste Land egyrészt utal önmagára, utal(hat) T. S. Eliot akár ehhez is kapcsolható nézeteire, és azt gondolom, a kiragadott szövegrészlet pedig szándékoltan József Attila (ős)patkányára is célzott volna.
E. P. (most Ezra Pound) képbehozatala viszont nagyon is evidens, nemcsak azért, amit írsz, illetve azért is, de konkrétabban pl. gondoljunk csak a Pound hatására is született vers E. P.-nak ajánlott mottójára. (amely pedig köztudottan a Satyricon-ból való, s ezzel még Petronius is színre lép/het/.) Egyébként pedig: „A szöveg az, ami marad, de az igen.”
Erről (is) próbáltam morfondírozni (micsoda egy szó, nahát!) a Dokk M. H. cikkének jelensége kapcsán, hogy „valamilyen formában”, értsd: FORMÁBAN eltolódhatárni netán, hogy a szöveg maradhasson. (Itt most jött volna egy kis. pótetikus-patetikus böffenet, de inkább töröltem.)
És még sokegyéb. (Így, egybe.)
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 34. | chia: ezra | [tulajdonos]: Átokföldje | 2008-03-29 18:59 | | Hallottam, hogy BZS képtelen elviselni, ha kikerül a figyelem középpontjából. Ezért ez a mostani megnyilatkozása is, melynek ódiuma persze másokra hárul, míg az ő éretlenségét - a "nézd mama: ekkorát tudok hm" infantilizmusát - a kialakult helyzet kielégíti, mondjuk úgy: szórakoztatja. Nem tudom. A The Waste Land idézeted mégis meglepő: TSE mellé Ezra Pound is színre lép, kinek ismert a szerepe, hatása, ha a The Waste Landre gondolunk, s kiről más (!) is tudható. Elhatárolódom az elhatárolódástól épp úgy, mint az elhatárolódástól való elhatárolódástól is: ne legyen téma, ha irodalom, s miért ne az irodalom lenne a téma, ha itt néhányan egymás között. Végül is 22 - a megjelenés - óta eltelt 86 év. A háttérre ki emlékszik, a háttérben munkálkodó privát hülyeségeit elfelejtettük. A szöveg az, ami marad, de az igen. Ezra Poundot a versei miatt kedveljük. | |
| 33. | [tulajdonos]: Átokföldje | 2008-03-29 12:49 | Még erről akartam valamit írni, csak kimaradt: „Az elhatárolódásban az a szörnyű és egyben kényelmes, hogy vita helyett csupán minősít, megbélyegez, illetve demonstrálja az elhatárolódó személy hovatartozását.” (Baltazár naplójából)
„Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ismeri az igazságot.” (E. P. : H. C. – első mondat.)
Tulajdonképpen csak az utolsó tagmondatról: „illetve demonstrálja az elhatárolódó személy hovatartozását.” Én értem, hogy ez a „hovatartozás” a mai közéletben a velem vagy ellenem (s most kitérhetnék e nemes alternatíva történetére szép honunkban, de inkább nem teszem) csapdájába próbál kényszeríteni. Ebben az értelemben az elhatárolódás valóban szörnyű. És annak, aki így akar elhatárolódni, bizonnyal kényelmes is. De aki nem így? Annak nagyon kényelmetlen, de nem úszhatja meg. A legkényelmetlenebb ebben az egészben az, hogy úgy szeretne „elhatárolódni”, hogy közben ne bélyegezzen meg, de mégis demonstrálja saját hovatartozását, s ezzel határt húzzon maga és mások közé, ez a határ pedig minőségi, tehát esztétikai határ legyen. Jelezni, hogy mitől undorodom. Én. S hogy esetleg mások is, és ezzel közéjük tartozom? Nem feltétlenül, hiszen más kérdésekben nem biztos, hogy ugyanaz a véleményünk. De ebben a kérdésben most éppen megegyezik: ízléstelen, gusztustalan volt a M. H. két B. Zs. cikke. Legutóbbi sunyiságát a befejező mondata adta meg. Fene se akar gyűlölködni. És még azt is elismerem, hogy a felvetett kérdés (???!) értelmes diskurzus tárgya lehet. (Volt már szó erről többször is.) De nem akkor, ha ilyen pocsék módon szegezik nekünk.
„A tenyészeten át patkány lopódzott
S a parton vonszolta nyálkás hasát,
Míg én a gáztartály körül egy téli estén
Halásztam a szürke csatornavízban…”
(Eliot)
| |
| 32. | [tulajdonos]: játék a kastélyban | Baltazár: becs | 2008-03-29 00:01 | Mintha rémlene nekem is valami... Nem Te voltál, aki a szelíd Pilinszkyre figyelmeztettél felháborodva egy szörnyű nagyítós "vita" során?
Azért ne gondold ám, hogy én ennyire ráérek. Most éppen volt időm, és a gépnél dolgoztam amúgy is. De ez sajnos (?) nincs mindig így.
Megtisztel a becsülésed. Köszönöm. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 31. | Baltazár: becs | 2008-03-28 23:35 | Arra gondolok, hogy az élet a legnagyobb dramaturg. Emlékszem a "belépődre" és...
Most viszont épp Te vagy, aki figyelmet fordít vitatható (és éppenhogy vitára szánt) gondolataimnak. Ami a fórumot illeti, sajnos nem köti össze az embereket, hihetetlen sok üresjárat van benne, egymáshoz nem kapcsolódó bejegyzések sora. Majdnem mindenki az egóját pumpálja még nagyobbra, ahelyett, hogy odafigyelne arra, hogy mit mond a másik. Akit már azzal is becsülök, ha vitatkozom vele... | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
