NAPLÓK: A gonosz banalitása Legutóbbi olvasó: 2024-11-23 17:22 Összes olvasás: 38649Olvasói hozzászólások nélkül| 29. | kovácske: nem szóltam | [tulajdonos]: a határ | 2008-03-28 23:26 | | azt hittem olvatad, csak kevesled, explicitebb elhatárolódást vársz. meg sem fordult a fejemben, hogy nem ugyanazt látod (másként) mint én. ma olvastam az EP publicisztikát. nem is tudnék hozzátenni. | |
| 28. | [tulajdonos]: és mindörökké? | 2008-03-28 23:19 | Valóban alkalmas fórum lenne ennek (is) a megvitatására a Dokk. Persze, helyesírástól függetlenül is. (Mert ne hidd, hogy ez a vesszőparipám, ez ügyben Nádasdy Ádámmal és/vagy Kálmán Lászlóval teljesen egyetértek: a nyelv a kommunikáció eszköze. Nem bunkó az, aki nem tud helyesen írni, vagy éppen suksüköl. A bunkóság más.)
A szereplőknek úgy tűnik, valóban nincs kedvük erről vitázni. Erről. Mert különben minden szarságon (elnézést, ha bántja a füledet, de benne van a szótárban ez a szó is) össze tudnak (tudunk) néhányan kapni. A többiek meg inkább hallgatnak. Lehet, hogy az értelmes viták azért szűntek meg (mert remélem, valamikor csak voltak), mert az értelmes emberek inkább bele se szólnak, hiszen a végén (de leginkább az elején) szokás szerint úgyis jön majd valaki az egójával, és szétbombázza a beszédet.
Másrészt pedig nem lehet ráparancsolni a szereplőkre (tudom, hogy ezt te sem akarod), hogy kérem, tessék már vitázni erről! De ha valóban ennyire fáj (nekem is), miért nem próbálkozol egy bejegyzéssel a fórumon? Hátha sikerül valamit tenni. (Én eléggé lejárattam magam a belépőmmel, nekem tehát nem lenne semmi hitelem, ha elkezdenék egy témát. Hiába mentegetőznék, hogy akkoriban nagyon beteg voltam. Magánügy. Még ide, a naplóba sem való.)
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 27. | Baltazár: most | 2008-03-28 22:49 | | Sajnos a helyzet komoly. Nem nagyon lehet példát venni azoktól, akik kritikus attitűdöt képviselnek, mert nem ez tesz jó íróvá valakit. Sőt, a kemény szavaim ellenére sem gondolom ab ovo rossz íróknak azokat, akik a ruhatárban leadták a kritikai beállítottságot. A dolog sajnos (vagy hálistennek?) ennél sokkal bonyolultabb. Például ennek a megvitatására lenne alkalmas fórum a DOKK (helyesírástól függetlenül). Persze, ha a szereplőknek lenne ehhez kedvük. Most éppen úgy látszik, hogy nincs. És ez a "most" hosszú ideje tart... | |
| 26. | [tulajdonos]: április elseje | 2008-03-28 22:34 | (Baltazár, már megírtam az alábbi szöveget, most látom az újabb bejegyzésedet. Kicsit malíciózus – mármint ami alant következik -, de remélem, nem túl nyers. Azon azért csodálkozom, hogy senki nem reagált a bejegyzésre, mentségemre mondom, én akkor még meg sem születtem itt a Dokkon. Meg hát valószínűleg a kutya sem olvassa ezeket a naplókat, vagy ha igen, magánügynek tartják. Vagy nincs idejük. És még egy csomó mentség. (Amit meg a továbbiakban gondolok erről, azt most inkább nem. De, mégis egy kicsit: dokkereink egy része még csak most tanulja a helyesírást – nem az elgépelésekre vagy a szándékos torzításokra gondolok -, és hát szégyelli magát, hogy pl. nem tudja, hogy az „irattátokat” hosszú í-vel kell írni. Mit gondolna róluk Buffon, gondolják.
Közeledő megértéssel:
Viga Vendel)
Itt válaszolok, mert elég hosszú lett, és a zöld alapon kicsi fekete betű nem biztos, hogy jó ehhez.
„A globalitás világának alapvető érdeke, hogy a létező valóságot leváltsa egy általa kreált-fenntartott-értelmezett valósággal. Minden és mindenki, aki részt vesz ennek az "értelmezési keretnek" a fenntartásában, nagy szívességet tesz a globalitás urainak” – kezdi 2007. április 1-jén a naplóját Baltazár. Nyilván nem tréfának szánja, dátum ide vagy oda. Ahhoz ez (az egész) bejegyzés túl komoly, nem is viccelődik hát rajta senki, sőt, hozzá se szól. Pedig Baltazár nem annyira a globalitás világáról ír a továbbiakban, hanem az általa kissé (nagyon?) ellenszenvvel figyelt poszt-modern (itt értsd: rendszerváltás utáni) irodalomról tűnődik ennek kapcsán. Ha post festum bohóckodni akarnék, először is megnézném a saját cipőfűzőm, azután pedig megkérdezném a dokkerektől: nézd, mi van itt (ott, Baltazár naplójának mélyén eltemetve), s ha vevők lennének az április elsejei obligát tréfára, felütném az állukat, ocsúdjanak. Még akkor is, ha nem tudják, mi az, hogy ocsú. Kérdezzék meg Mufurcot, hátha ő talán.
„A kortárs irodalom sok kulcsszereplője engedelmes alakja ennek az értelmező hadosztálynak. Azon belül is az elit alakulatokhoz tartoznak.” Így folytatódik a napló. Figyelem: nem azt mondja: a kortárs irodalom en bloc, hanem: sok kulcsszereplője. Mi a baj, kérdezzük, kérdezem, hiszen nyakig ülünk (ülök) „a rendszerváltás kudarcában” (© Baltazár, a továbbiakban tényleg csak a rövidség kedvéért B.). Az írók lemondtak a ballasztnak érzett kritikai attitűdről, elléghajóztak úgyszólván. A hatalom pedig vette a jelzést, körülbelül így értem B.-t. Szóval, szóval, így utólag ez a naivitás is banális gonosz, hogy mégis témámnál maradjak.
A gondolatmenet e részét nem követem nyomon most tovább, csak azon tűnődöm: mi a baj? Ha jól értem, nem az „egész” irodalom a globanális gonosz, hanem az a baj, hogy sokan, ráadásul a kulcsszereplők közül lemondtak a kritikáról. Vegyenek példát azokról, akik viszont nem. (Ezt B. nem így írja, csak ironizálok.) Miért vegyenek? Kérem, legyenek szívesek Rilkét seggbe rúgni (mint a kortárs magyar irodalom kulcsfiguráját), mert nem kritizálja korát? Kit érdekel, hogy iszonyú minden angyal, ha egyszer történelmi időket élünk? (Mert hát valószínűleg Rilke is meta-irodalmat művelt a maga korában.)
De az íróknak (a mai íróknak) azt hányni a szemére, hogy a „populáris műfajoktól”, a „kultúrapótlékoktól” hozzájuk menekülők „ontológiai értelemben” hamis, habár szellemes szövegeket találnak, tehát azt a nagy semmit, amiben élnek, s ráadásul ezt még megfejelni az akarnok kanonizálás autokratikus szándékával – ebből (hogy plagizáljam B.-t) az a torz gondolat következik, hogy nincs is más irodalom, mint amit B. irodalomnak tart. Hau.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 25. | Baltazár: tulajdonosnak | 2008-03-28 22:06 | | Köszönöm, és remélem, hogy eléri az ingerküszöbödet. Ha földühít, akkor is szívesen olvasom az észrevételedet. | |
| 24. | [tulajdonos]: Baltazárnak | 2008-03-28 21:36 | | Nem nagyon szoktam olvasni a naplókat. Éppen azért is nyitottam naplót, mert gondoltam, a kutya sem olvassa. De miután megnyitottam, belenéztem a naplódba. Nem rosszindulatból írtam, amit. Tűnődtam, magam sem lévén biztos abban, ami nagyon megijesztett. Most már beleolvasgattam azokba, amit írtál, és sok, számomra értékes gondolatot találtam benne. Az általad hivatkozott bejegyzést nem olvastam, de köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmem. El fogom olvasni. És ha megengeded - persze csak ha van róla mit mondanom - reagálok is rá. Ha megengeded, nálad. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 23. | Baltazár: tulajdonosnak | 2008-03-28 21:27 | | Megtisztelő a naplóm iránt tanúsított figyelmed. A 2007. április 1-i bejegyzésemet, a mostani előzményeként, különösen fontosnak gondolom. Akkor teljes csend kísérte, amit ugyan meg tudok magyarázni, de érteni nem értek... | |
| 22. | [tulajdonos]: Hobo | 2008-03-28 17:57 | Isten tudja miért. De szeretem. Különösen az Adjatok a kutyáknak húst c. CD-t. Énekes a mikrofonnál, mondjuk.
"Kutya nehéz" az újszerű magatartásformát megtalálni. De talán nem lehetetlen.
Köszönöm, Antal. (Tanulok.) | |
| 21. | [tulajdonos]: a határ | 2008-03-28 16:24 | „Az irodalom apolitikussá válásának okát én éppenhogy nem a hatalommal való szembenállásban, hanem a hatalomnak való (kétségtelenül rendkívül szofisztikált) behódolásban látom” – írta 2008-03-16-án Baltazár a naplójában. Hát most aztán tényleg nem értem, hogy is gondolkodik erről. Végig kellene olvasnom a naplót, azt hiszem. Annyi világos, hogy ő a versek kapcsán említi ezt. Én magam ezt most így értelmezem: bizonyos helyzetekben apolitikusnak lenni nem szembenállást jelent, hanem behódolást, az irodalom tehát a maga apolitikusságával behódolt a (mindenkori) hatalomnak.
Nem hiszem, hogy így lenne, túlságosan általánosító ez a kijelentés. Idézhetném Mándyt: „Mit akarhat egy író? Bármilyen meglepő, írni.
A tehetsége törvénye szerint.”
Ezt igazabbnak érzem. Ugyanakkor vannak, igenis vannak helyzetek, amikor kénytelen megtenni, mert – így igaz, kedves Antal – az ember (metro)poliszban él. Ilyenkor persze meglehet, nagyon szarul érzi magát, a legkevésbé sem büszke arra, hogy megtette, bármilyen nemesen foglalt is állást. Hányingere van magától, hogy mibe keveredett. De az írónak a politikussal szemben van egy nagy előnye, ti. hogy ő író. Pl. Mándy író. Senki nem gondolná politikai írónak (nota bene: Arisztotelész a politikát és az etikát gyakorlati tudománynak tekintette, és bizony Machiavelliig e kettőt nem is próbálták meg szétválasztani, elméletben legalábbis). Mégis a (metro)polisz írója volt, az elhagyott tárgyaké, embereké. Csempe Pempe pl. nem politizál, a futballnál semmi nem érdekli jobban a világon. És ez így van jól.
Csakhogy. A Dokk közösségi oldal. A Dokk-ról egy politikai napilapban, nem pedig szépirodalmi lapban jelent meg ismertető. A Dokk-tagok közül néhányan úgy vélték, ez még hasznára is válhat az oldalnak („annak ellenére, hogy a cikk szerzőjének nyilván kevés fogalma volt a dokk valódi céljáról, működéséről, valóban hasznára lehet az oldalnak.” / ip: 85.*.210.*/, „A cikk a dokkra és Frady Endrére nézve pozitív. Jó látni, ha nem is az őt megillető alapossággal, de végre foglalkoznak ezzel az oldallal. Örüljünk ennek.” / ip: 80.*.54.*/, „Amúgy én úgy látom, a cikk a DOKK-ot elég kedvező színben tüntette fel.” / ip: 195.*.161.*/, mások ismét előráncigálták a cikk kapcsán a valószínűleg sokszor felböfögött sérelmeiket, néhányan a cikk inkompetenciáját bírálták. Volt, aki egyenesen örült annak, hogy viszonylag jó hírverést csináltak saját személyének. Mások egyenesen a Dokk megreformálására tettek javaslatot. Szóval egyvalaki kivételével senki nem vette észre, hogy „kár hogy a magyar hirlapba jött le” / ip: 195.*.53.*/. Pedig ez volt az első reakció a cikk Dokk Szerki-s közzététele után. A legundorítóbb hozzászólás egyenesen PR-fogással vádolta meg a szerkesztőket: „Gratuláció! Azért akárkivel is irattátok meg ezt a PR-cikket, Fradyendrébe kár volt rúgatni vele! Már a címben és magában a reklámcikkben is.” / ip: 62.*.206.*/
Na és akkor az elhatárolódásról: „Megnyugtathatom, hogy nem megrendelt cikkről van szó -- legalábbis nem a dokk szerkesztősége rendelte meg.” Ezt pedig Jónás Tamás írta. Ez elkerülte a figyelmemet. Igen, azt hiszem ez fontos, és ennyi elég is. Jól jött nekünk mégis az „olvasó”, mert átlépte a határt, és legalább ennek kapcsán fel is lehetett mutatni azt. Megnyugodtam. Remélem, nem áltatom magam. Most már csak az zavar: miért nem vettem előbb észre ezt a mondatot: „MEGNYUGTATHATOM, HOGY NEM MEGRENDELT CIKKRŐL VAN SZÓ -- LEGALÁBBIS NEM A DOKK SZERKESZTŐSÉGE RENDELTE MEG.”
(És azon tűnődöm, vajon ti észrevettétek-e, és ha igen, miért nem szóltatok. Nyilván azért, mert nem olvastátok ezt a naplót. Talán jobb is.)
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
