Nincs fotónk a szerzőről.
üzenőfala
képtára |
Mindenhol tegnap jártam.
Borotválkoztam gyáván, hülye ingereket,
Levetkőzni tanultam, mit nem lehet.
Ütközetben eltűnt mosolyomat,
Könnycseppeken úszó fohászomat.
Egyensúlyát vesztett tükörképem karmol,
Mikor emlékeim kiszáradt nyelvét áldom.
S még gyónásaimért is büszkén gyónok,
Ha szélfútta bűneim lábujjhegyen hajszolom.
Csak legbelül röhögöm az elárult őrjöngést.
Hé! Csikorgó csapszékek otromba viccvadásza!
Ne mutass hát árnyékomnak kapuzáró kiutat!
Hisz nem áhítom még a végtelen plafont,
Hol az ámulat tovalendít…
De a tudás csak hant.
(Hatvani Tamás)
A DOKKON OLVASHATÓ VERSEI
¡ FÉLHAMIS ÖNISMERETI TÉZIS
¡ ÉBREDÕ VERS
|
