 | | Szilvay Máté |
üzenőfala
képtára |
1990ben történt, azon a napon, amikor minden jóérzésű keleti ember az ortodox karácsonyt ünnepelte, hogy megszülettem. Azóta megváltozott egy s más, a levelek többször is lehulltak, a betonházak lassan tovább szürkültek, és állítólag még a gazdaság is dübörgött.
Csak én maradtam többé-kevésbé ugyanaz, ahogy reggel hunyorogva fogat mosok, és ahogy kételkedem. A fogmosásban. A gazdaságban. Az időben.
A DOKKON OLVASHATÓ VERSEI
 (V)iszony
¡ Zsámbék
¡ Üres II.
¡ budapesti altató
Üres
¡ Diktandó
¡ Az univerzumban oldódó cukor
¡ Közel tõlem, távol hozzám
A DOKKON OLVASHATÓ PRÓZÁI
|
