a práter utcának járdaszegélyén
csöndben oszladoznak a kutyaszarok
papírpoharak gurulnak szerteszét
kigyulladnak az égi reflektorok
az orczy út fénylő macskakövei
úgy alszanak csak oldalukra dőlve
unott nyugalommal ásít egy kátyú
nagyot nyújtózik úgyse lesz betömve
mint az aluljárók hálózsákjai
vörös orrokkal telnek meg az ivók
a kocsiszínben hibamentes napról
álmodoznak az elgyötört kombínók
