Diktandó
Öt fonalra fűzött harmóniagyöngysor,
öt vonalra fűzött hangulatfüzér.
Kékes avarfüsttől illatos futamok.
Elhaló pianók – álmos és ledér
őszelőkön látott halványarcú nőknek
a hajába hullott, szikkadt levelek.
Letompult moll akkord – ősöreg nénikék
battyognak reggel a templomba menet,
vagy a kertünkben szemetelő fák alatt
száradó ronda, kopott ballonkabát.
Halovány, meghitt és magábaforduló
félzárlatokkal festjük ki a szobát.
Látod, a végére csak rendbejött minden.
Felejtsd el a kínos közjátékokat,
a hétköznapokba elkevert tritónuszt,
a fogak között csikorgó hangokat.
Itt marad örökre a kedvenc dallamod,
a tapétára rácsókolt dúdolat;
a záróakkord előtti késleltetés,
a csúcs előtti utolsó pillanat.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
