(V)iszony

Téged még csak feldühíteni se.
Ha kiöntöm a földre a tejet (néha direkt),
csak legyintesz, majd a macska felnyalja.
Azt hiszed, hogy simán béna vagyok,
pedig inkább gyáva: azt akarom, hogy
te mondd ki a lemondást. De te
nem érted.

Végül mégiscsak feldühödöm, és
én fejezem ki a befejezést. Azt hiszem, hogy
simán buta vagy, pedig csak riadt: nem
fogod fel a kifogásaimat,
hogy bennem már nincs semmi érzelem, hogy
mindent csak magamért csináltam,
nem érted.

Már Budán jársz, mikor kiönt a szemed. Mi
a baj? kérsz zsepit?
Csak legyintesz, a könnyeket majd felnyalják
a macskakövek.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.