Karaffa GyulaKaraffa Gyula költőnek 2 privát üzenete van.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
1321.
| 2024.04.21 17:13 | gyurika@zalangyorgy.hu -- re: Talán...
|
Válasz erre
Előzmény |
Ezt olvasva – amellett, hogy igazsága nagyon elgondolkodtatott – eszembe jutott, már régen írtam erről, még jóval azelőtt, hogy szótagszámokra, versformákra, bármire ügyeltem volna, akkor az aktualitás dominált, szóval a réges-régi doksijaim között találtam meg, huszonegy éves vers.
Május 1
Én apám nyakában ültem.
Az én nyakamban ült - fiam.
Az ő nyakába nem ül senki.
Most mi van?
Nyakunkba, gyerekeink helyett,
szar borult egy nagy adag.
Akkor egy párt szívta vérünk,
- most egy sáskahad.
Szarral nyakamban minek vonuljak?
A tribünről hány Kádár integetne?
Nemcsak vonulástól, az élettől is
elmegy már az ember kedve...
2003. május 1.
| 1320.
| 2024.04.21 08:39 | krasznaigyula9@gmail.com -- Talán...
|
| Válasz erre | Az én füveskönyvem 68. : Az ünnepekről
Az ünnepekből csak a piros szín maradt, az is csak a naptárban. Pedig mennyire hiányzik! Mennyire jólesett egy igazán felhőtlen nap, a sok feladat között a feladattalanság, a sok munka között a munkanélküliség! Ám ez is mint minden amihez „hozzáérünk”, végzetesen elromlott.
Apám kékesre borotvált, arcszesztől illatos képe remeg elő a múltból, s teszi könnyebbé a jelent: készült rá, várta, s mindent megtett, hogy szebb legyen a környezetének is az a nap, ami neki fontos. Nem biztos, hogy kellett neki naptár ahhoz, hogy tudja, melyik AZ a NAP. Ilyenkor anyám lelke is kivirult a sok gond között, s nemcsak kivirult, de illatozott is. A környék összes „kanja” érezhette, hogy BOLDOG, akkor is az, ha csak egy napra. Majd lesz másik ilyen nap, és akkor is boldog lesz. Az életen csak így lehet „átgyalogolni”.
Régebben voltak zászlók, lobogók, szent énekek, búcsúk, vásárok, vásárfiák, kikiáltók, hangszórók, kakasos nyalókák, két száron álló babák, töltöttkáposzták, főtt csirkecombok, nokedlik, kovászos uborkák, szódavíz és olcsó fehér, kugli a kocsmában, füttyögés Mari után, kacagás, felhőtlen ég, s a nap végén az „asszonnyal” vagy az „emberrel” együtt szuszogás, ellazulás, békés kielégülés. De már akkor is jelen volt a jelszó, az elviselhetetlen hangerő, a drágaság az asztaloknál, a késelés a kukoricásban, Mari „felcsinálása” ugyanott, az apaság nem vállalása, az udvari budi bűze az orrban, a szegényszag a konyhában, a hiába merevedett fasz, a fölöslegesen nedvező pina: MERT a HOLNAPRA gondoltak.
Az ünnep akkor az igazi, ha CSAK MA VAN! Holnap már csak a kellemes bizsergés maradjon belőle, s az erő, amit ad a húskötegekbe, hogy rakhasd azt a „tizenhat tonnát”. Az ünnep ha csak ma van, ÁLDÁS! Isten áldása, és ajándéka. Hogy lássuk, VAN ő is és olyan nap is, amikor RÁNK gondol. Csak ránk. És ilyenkor kifényesedik az ég akár egy suvickolt kitüntetés, és felragyog az arc, mert nem vagyunk EGYEDÜL!
Az ünnep arra való, hogy megérezzük, sohasem vagyunk egyedül! Isten mindig ott van velünk, s mi is ott lehetünk VELE, ha akarjuk. Ha akarjuk, „örökkarácsony” lehet az ÉLET, és benne mi a Kisjézusok – még előttünk áll az egész élet tisztán, reményteljesen, még lehet belőlünk bármi és bárki, még az is lehet, hogy a végén NEM FESZÜLÜNK KERESZTRE!
Az ünnepben MINDEN előfordulhat. Erre is való: lássunk tisztán a lehetőségeinkre, és fogjuk fel végre, MI VAGYUNK azok, akik miatt Isten annyit idegeskedik, aki miatt annyit stresszel, hogy néha még pánikrohamai is vannak! Ha így látjuk Istent, akkor tudjuk, ő is csak egy ember (lásd, mit tett a Máriával is), néha neki is kell egy kis „áramszünet”, meg egy kuglicsata a kocsma udvarán, hogy aztán ott hugyozhasson a sok vizezett sörtől a deszkapalánk mellett.
Tényleg, mi is az ünnep? Ugyanaz az ünnep a szegénynek is, mint a gazdagnak? Mit csinál ilyenkor egy gazdag mást, mint egyéb napokon? Két kanállal eszi a kaviárt, vagy háromszor ül fel a repülőre? Van KÜLÖNBSÉG ember és ember között, ünnep és ünnep között?
Rég megtanította már az IDŐ, és ISTEN, hogy nagyon is van. Hogy csak mese a „szabadság, egyenlőség, testvériség” szlogen, mert még az angyalok sem egyenlőek. Rég megtanította az ünnepek nélküli élet azt, hogy hiába rúgkapálsz, a „tőkéseké a haszon”. És most nem afféle mocskos kommunista dumát szajkózok, hanem csak a tényeket közlöm, ha eddig nem jöttél még rá! Én arról nem tehetek, hogy az igazságot sokszor (mindig) kommunista dumának, vagy „baloldali” hőbörgésnek lehet hallani. A saruban járó Jézust is megvetették a gazdag, aranyaktól nehéz ruhában járó farizeusok.
Az ünnep – tényleg, mi is az? Álom, amitől kicsordul a nyál a szájszegleten? Remény, amitől megnyugszik a háborgó lélek? Ajándék, amitől mi magunk is adni vagyunk kénytelenek? Jóllakottság, amitől elfeledhetjük a száraz kenyér (és az élet) ínyhasogató keménységét? Szeretkezés, amitől isteneknek érezhetjük magunkat egy-egy pillanatra?
Mi is az ünnep?
Egy bizonyos, máma már nem az, ami tegnap volt, és holnap nem lesz az, amilyen ma volt. Örök múltidő. Mindig csak a volt, sosem a VAN. Mindig csak vágyunk rá, ahogy arra is, hogy EGYSZER, EGYETLENEGYSZER ne csak egyénként, egyes egyedként lássuk magunkat, hanem NEMZET és NÉP legyünk. Csak egyszer! Mohács után 498 évvel (két év múlva 500) csak egyetlenegyszer érezzük magunkat MINDANNYIAN magyaroknak! Testvéreknek, „egy vérből valóknak”, és vegyük fel mindannyian azt a „kúrva kokárdát”, és tegyük a mellünkre büszkén, és ne mondjuk a másikra végre soha azt, hogy „idegenszívű”, hogy „hazaáruló”, hogy „libernyák”, hogy „mocskos kommunista”, hogy „fasiszta”, hogy „nyilas”, hogy „szélsőjobb”. Mert Mohács után NINCS JOGUNK! Nincs senkinek joga a másikat hibáztatni: Mert a pokol bennünk van!
| | A fenti posztra érkezett válaszok: gyurika@zalangyorgy.hu | 1319.
| 2024.04.13 08:27 | krasznaigyula9@gmail.com -- Kérés
|
| Válasz erre | Megkérem Pálóczi Antal költőtársamat, hogy Weöres Sándor Tündér, és Galagonya című versének ritmusára írjon két verset. Nem mondok időt, de beláthatóm távolságon belül írja meg, ha van bátorsága ehhez. És nézzük majd meg, kinek jobb a weörse... :-)
Ha nem tenné meg, akkor kénytelen vagyok valamit gondolni róla, és kénytelen lesz a Dokk is gondolni róla... (Vissza a jövőbe) | 1318.
| 2024.04.06 00:30 | krasznaigyula9@gmail.com -- Kérés Dokk-estre
|
| Válasz erre | Tisztelettel megkérem Pálóczi Antal résztulajdonost, hogy a 19-i Dokk-esten a következő két versemet mondja el, ezzel is emelve az est színvonalát. Köszönöm.
Weöres Sándor: Tündér című versének ritmusára
Három a, három az óra,
csillagok égnek az égen,
nem tehetek soha róla,
ha megigézve csak nézem.
Arra a Vénusz, a Plútó,
erre a Mars meg a Merkur!
Csoda mind, nem vagyok túlzó,
bennem az áhítat felgyúl.
Nézek a, nézek az égre!
Felfele, messze tekintek,
a Fiastyúk csitri jérce,
az Ikrek megférnek, kvittek.
Dörmög a, dörmög a Medve,
Sárkány üvölt tőle jobbra,
Hattyúnak jobb lesz a kedve,
Pegazus vált vele gyorsra.
Szállnak a, szállnak az égen,
csillagpor hull a nyomukban,
káprázik szemem a fényben,
úgy, hogy a könnyem kibuggyan.
Hat már a, hat már az óra!
Lassan a Nap kikukucskál,
felhőről lába csak lóga.
Csillagos ég, menj, aludjál!
Csillagos ég, menj, aludjál!
--------------------------
Weöres Sándor: Galagonya című versének ritmusára
Tél van nézd csak
jég van az eresz alatt
jég van az eresz alatt
lelógva.
Fényt szór a Nap
hirtelen szava-heve
reccsen a jégcsap bele
nem állja.
Hogyha a jégcsap
szétrepedez
vízzé válik
sírni kezd.
Tél van nézd csak
jég van az eresz alatt
még van az eresz alatt
lelógva.
Kérésemet azért itt teszem közzé (ma már harmadszor), mert sem a Dokk Faq-ban, sem a Szerkesztőségi főemlős naplójában nem jelentette meg az arra illetékes. | 1317. 1316. 1315.
| 2024.03.19 14:52 | krasznaigyula9@gmail.com -- Hány hibát lehet egy mondatban...
|
| Válasz erre | Az egyik naplózó (nevét nem vagyok hajlandó kiejteni, majd csak a bíróságon) azzal próbál KICSINYÍTENI, hogy dilettánsnak nevez, bölcselet nélkülinek.... bezzeg ŐŐŐŐŐŐ. Ő nem középiskolás fokon tanult, művelt, és tudja, hogy mit nem tud. Ezzel is KICSINYÍTENI akar engem. Bezzeg ŐŐŐŐŐ, még Karinthy Verát is ismeri.
Aztán a zsinagógás megjegyzésében ezt írja:
""""""Annak is örültem, amikor emberünk beszámolt fővárosi koncertlátogatásáról. Rhoda Scott játszott orgonán, de Tony Lakatos is hegedült, ha jól emlékszem - de az biztos, hogy a pesti "kis-zsinagógában".
Ugyanott, ahol pár nappal korábban Az öt Karinthy című estet adta elő Karinthy Vera és Bornai Tibor.""""""
Hányszor lehet büntetlenül énekelni egy refr.... bocs, hányszor lehet tévedni egy mondatban úgy, hogy megkérdőjelezi azt is, hogy én hol voltam? Azt hiszi, én nem tudom.
MERT ÉN A DOHÁNY UTCAI ZSINAGÓGÁBAN VOLTAM, ami közismerten a nagy zsinagóga. És nem Tony Lakatost hallgattam, hanem Roby Lakatost, de ez már csak hab a tortán.
Megkérem a bizonyos naplózót, fejezze be az én KICSINYÍTÉSEMET, ne olvasson engem, és ne szóljon hozzám. Majd csak a bíróságon. | 1314.
| 2024.03.13 09:37 | krasznaigyula9@gmail.com -- Ady
|
| Válasz erre | A MÁRCIUSI NAPHOZ
Révész Bélának küldöm
(Márciusi Nap, nagy a te hatalmad
S magyar Márciust, magyar forradalmat
Nem gyujtottál ránk ezer évig mégsem:
Ültünk örökkön jeges senyvedésben.)
S verje meg az Isten a verejtékünket,
Verje meg veréssel egész életünket,
Ha tovább tengődünk ilyen kábult-árván,
Csókunkat a szánkban, álmunkat a párnán,
Gyermeket igérő legszebb ingerünket,
Verjen meg az Isten, verjen meg bennünket,
Verje meg a tettünk, verje meg az álmunk,
Dunai-tiszai régi megállásunk,
Verje a multunkat, verje a jövőnket,
S betyáros magunkból elkövetkezőket,
Ha el nem tiporjuk, kik utunkat állják:
Magyar Márciusunk minden akadályát.
Verje meg, verje meg, ha van verő Isten,
Aki csak egy kicsit ósdit akar itten,
Mert itt kárhozat van, itt le kell gyilkolni
Mindent, ami régi, ezeréves holmi,
Mindent, ami senyveszt, mindent, ami árul
S Etelközt teszi meg hű magyar határul.
Óság-tartók népe most ront ellenünkbe:
Fiatal Március, most nézz a szemünkbe
S úgy adj nekünk erőt, sugarat, hatalmat,
Amily híven hisszük ezt a forradalmat.
Nekünk forradalmas minden futó óra,
Gőgös, gazdag grófra s gazdagult zsidóra
Haragszunk és vagyunk egyazon haraggal,
Tán ki sem mondható gyilkos indulattal.
Mert a világ siet s most kerül dülőre:
Érdemesek vagyunk életre s jövőre?
Büdös úr-szag, pénz-szag sehol így nem kábít,
Minden: változásért és újért kiált itt,
S ha papok tömjénjük gőgösebben rázzák,
Mindezek halálos sorsunk magyarázzák:
Petőfi szavánál van szükség jobb szóra:
Mindent meglátóra, mindent felrugóra,
E fényes Március csatasorba állít:
Végre talán eljut bús Magyarországig.
(Márciusi Nap, nagy a te verésed,
Csodatevőn szép te megérkezésed,
De akard végre, hogy mi is akarjunk,
De akard végre, hogy csúnyán ne haljunk.) | 1313.
| 2024.02.21 08:33 | krasznaigyula9@gmail.com -- Klasszikust idézek
|
| Válasz erre | Nem itt kell magyarázkodni immár, majd a bíróság előtt. A Dokkot ne terheljük magánvádakkal, nem arra való egyik oldalon, üzenőfalon sem.
Mintha ezt már mondta volna valaki előttem.
Tudjaki figyelmébe. | 1312.
| 2024.02.20 10:30 | krasznaigyula9@gmail.com -- Beadtam
|
| Válasz erre | Ma beadtam a Balassagyarmati Járásbíróságnak a feljelentésemet rágalmazás és becsületsértés ügyében.
Tudjaki tudjon róla. | 1311. 1310. 1309.
| 2023.11.06 13:35 | krasznaigyula9@gmail.com -- Mai naptól
|
| Válasz erre | A mai naptól a Dokkra egyetlen verset, egyetlen hozzászólást, egyetlen reakciót nem teszek fel.
Pálóci provokációjára sem válaszolok, kíváncsi vagyok, ő megállja-e, hogy mostantól (!!!!) elfelejti még a Karaffa nevet, sőt, még a borkiöntőt is!
Kérem Imrét és Frant, minden versemet és minden naplómat töröljék, nem akarok anyagot adni a nevemet és életemet lejárató főemlősöknek.
Jó volt veletek, Isten megáldjon benneteket!!
| 1308. 1307. 1306.
| 2023.10.17 12:23 | krasznaigyula9@gmail.com -- CV
|
| Válasz erre | Curriculum vitae
Krahácson születtem, életem első éveit és aztán fiatalkoromat is a pöcében töltöttem, ott ragadtak rám a minden eredetiséget nélkülöző, de ocsmány népi szólások. A nép egyszerű fiának indultam, de korán meg kellett tapasztalnom, hogy a körülöttem élők mind tudatlan kommunisták, ballipsik és sorosisták, bár akkor még nem tudtam, mit is jelentenek ezek a jelzők. Annyit éreztem csupán, hogy tanulás helyett szart kellett lapátolnom a disznók alól, dohányszárítóban dolgoztattak mint gyerekmunkást és erdőn kapáltam a gazt a facsemeték körül.
Már korán elkezdtem a tilinkózást, sőt a pilinckázást is. Hangszerek közül a tambura tetszett igazán, de az már foglalt volt, bár én abban az időben mint egy rendes vidéki suttyó álparaszt, sem tévét, sem mozit nem néztem. Olvasni sem tanítottak meg, csak írni. Így az írást korán elkezdtem, gyertyafény mellett, két tilinkózás között írtam néhány versszörnyet, amitől magam is rettegtem, így korán fóbiás lettem, és kisebbrendűségi érzésem egyre csak nőtt és nőtt. Végül már akkora kisebbrendűnek éreztem magam, hogy keresnem kellett magamat az udvar állatai között.
Később börtönőr lettem, mert oda a leghülyébbeket is felvették, s míg a tisztes és nagyságrendűségben szenvedő városiak nyugodtan aludtak, mi a csótányokkal táncoltunk a börtön folyosóin. Minden főnökünk jogi doktor volt, így korán megtanultuk, hogy nekünk kuss a nevünk. Ehhez is tartottuk magunkat. Később kecskéket is tartottam, mert születtek a pulyák sorban, s mindnek be kellett tömni a pampogójukat hol egy pálinkáskenyérrel, hol egy pohár kecskebogyós tejjel. Mivel ha rámkérdeztek, mindig csak a valót mondtam, igazmondó juhásznak is gúnyoltak. A templomba sokszor jártam, s a bucsuban képmutató voltam. Zászlót is vittem magam előtt, bár azt nem szerettem, mert az eltakarta világítótorony valómat.
Később mivel olvasni nem tudtam, írásaimat elküldözgettem néhány halott főszerkesztőnek, ezért nem kerülhettem fel a költészet térképére. Mint később megtudtam, mégis voltak híveim, akik balmagyarok voltak, igazi parasztok, mert fasznak-kardnak baloldalon a helye! És ezek sorra köpködték azokat a köcsögöket, akik belém kötöttek. Mivel nem volt egyéb dolguk, engem védtek.
Sok igazmagyart megbántottam, sorra mind bekaraffáztam, és nem vettem észre baszki, hogy azok csak tükröt tartottak elém, hogy lássam szánalmas senki mivoltomat. Kész csoda, hogy nem hánytam abban az időben magamtól. Így lettem vádlott, Krahács fővádlottja az igazmagyarok előtt.
Nem tagadhatom, hogy néha bazári majomkodok, sőt, a matematikához is csak annyit értek, hogy van pozitív nulla, meg triplanulla!
Végtelenül szerencsétlen életem van! Senki vagyok, mert nincs doktorátusom, csak bőrös és börtönőr és autószerelő és könyvárus voltam s vagyok. Azaz egy senki. Megsajnálás helyett sokan lesajnálnak, főleg keresztény érzelmű jobbosok.
Mint tilinkós álparaszt álszabadverseket írok, de mivel olvasni nem tudok, így nem tudom, azok milyenek.
Elmeállapotom sokszor arcátlanul agresszív helytelenségeket szül, de ezt csekély értelműen interpretálom. Böcsületes álparaszti eszemmel csak fogalmatlanul tudok fogalmazni. Olvasóimat rendszeresen tévútra vezetem, és kihasználom a művészi fogyatékkal élők összebújási „nyájösztönét”.
Mivel csak egyágú létrám van, így az irodalmi lapokban csak elfogadhatatlan kisteljesítményeket nyújtok.
Általában pocsolyában fürdök, ezért is vagyok olyan büdös, mint a városi döglött macska. Tudatosan parasztlázadásra uszítok (főleg parasztok nélküli tömegeket), meg a nosztalgó proli osztálygyűlöletet terjesztem, mint a pestist.
Visszatérve: Krasznai Gyula néven voltam mocskos szájú börtönőr, és 15 évig nem szolgáltam a Hazámat, mert csak a pénzt kerestem a híven dolgozó újságírók és jogászok által befizetett adóforintokból. Jól éreztem magam odabenn, kiélhettem minden alantas ösztönömet, ahogy azt általában a börtönőrök teszik. Apám Karaffa Gyula névvel született, s én tudatos ezt a nevet használtam... volna, ha nem halott főszerkesztőknek küldök torzszülött verseket. Ha ismertem volna Petőfi Caraffa (kiejtése Karaffa) című vígeposzát, nem tettem volna, istenuccse! Egyébként a Karaffa név csak szimplán üvegest jelent, s mint azt egyenesági elsőszülött leszármazottam kiderítette, az 1600-as években őseink már a Felvidék megbecsült üvegművesei voltak, tehát már akkor ott éltek, amikor Antonio még arra sem járt.
Börtönőr, no meg a Karaffa név... a kettő együtt tényleg sok(k)...
Mint nemrég megtudtam, mindig mertem kicsi lenni, s ez megbocsáthatatlan bűn akkor, amikor egy hete "amelyiknek első napján, hétfőn, Karikó Katalin megkapta az orvosi Nobel-díjat.
Kedden Krausz Ferenc Ferenc megkapta a fizikai Nobel-díjat.
Szerdán Marco Rossi olasz mesteredző felvette a magyar állampolgárságot, miután a magyar foci válogatottat úgy felhozta az elmúlt néhány évben, hogy nemrég még az angol válogatottat is le tudtuk győzni saját hazájában. Szoboszlai Dominik focista pedig éppen világklasszissá válik. Mert nem mertek kicsik lenni." Kisebbségi érzéseimből fakadó irigység miatt szörnyeteggé váltam, és ujjal mutogatok. Mint kicsi vagy közepes, én alkotom a fasiszta és kommunista utópia tömegbázisát. Művészetemben a takonnyá silányított LE-PU (Lepukkant esztétika) elvét vallom. Balfácán vagyok, és a dollárbaloldallal politikai uszítok.
Úgy buzogok ezekben a rossz dolgokban, mint egy kénes hőforrás, és csak pénzért vagyok hülye. A szert keverem, hogy népszerűbb legyek. Termékreklámokat jelenítek meg a Vádlottak padlóján naplómban, ezzel persze nem leszek jobb szerző. Megint hazudok! Sunyi módon csűrök-csavarok, de ezzel csak egyre mélyebbre ásom magam. Szerencsétlen buherátor, kézműves költő vagyok. Intellektuális szélhámozok, ezzel merítem ki a vésztulajdonosokat. Ekkora ostoba vagyok... illetve ha az IQ-m nagy, akkor csak Furfangos Nyesztyerka, én szerencsétlen Karaffa!
Tisztelettel, Karaffa Gyula, az eperjesi hóhér egyenesági leszármazottjának a névrokona. | 1305.
| 2023.10.16 21:11 | Bak Rita - szerki -- meo | Szomszéd...
|
| Válasz erre | Kedves Gyula!
Megfog a versed, az, hogy Szabó Lőrinc: Dzsuang-Dszi álma című versére is utalsz, ha jól gondolom, bár ez csak az én értelmezésem.
A növények érzelmi világáról éppen pár napja olvastam egy cikket. A cikk arról szólt, hogy a növények is éreznek, megérzik, ha ki akarják vágni őket, esetleg veszély leselkedik rájuk, ergo ugyanolyan érző lények, mint az állatok, vagy emberek.
Marasztalom a verset. | 1304.
| 2023.10.13 20:24 | Fűri Mária - szerki -- meo | Most élsz...
|
| Válasz erre | Kedves Gyula!
Az Ady idézet elhagyását, helyettesítését fontold meg. Teljesen más stílusú vers. Nekem egyébként tetszik. Ismerős téma, amihez 'Karaffásan' nyúlsz. A szöveg elbírja (szerintem) a gyengébb rímeket. | 1303.
| 2023.10.13 15:45 | Bak Rita - szerki -- meo | Most élsz...
|
| Válasz erre | Kedves Gyula!
Önterápia, klasszikus irodalom, könnyűzene, egymástól túlságosan távol eső dolgokat kapcsolsz össze.
Itt-ott jók a rímek.
Még dolgoznék a versen, mert nem áll össze számomra. | 1302. 1301. 1300.
| 2023.10.10 15:07 | krasznaigyula9@gmail.com -- nem nem soha...
|
| Válasz erre | Nem törölhető egyetlen bejegyzés sem... hiszen a rosszakból látszik majd, hogy ki milyen személyíségü, képességü,mit ront el, hogy tud írni spontán stb. Ha egy szerkesztett szöveget akar feltenni egy naplótulajdonos, akkor előtte csinálja meg word-ban, és akkor tegye csak fel, ha már OK...
(((( Jó hírnév megsértésére ad okot akkor a résztulajdonos, amikor az EGYESÜLETÜNK logóját próbaképpen feltett képről azt állítja, hogy ide bármiféle "dollárbaloldalas" adományt várnék!!!
Épp ezért kérem, azonnal törölni az ominózus újabb sértő bejegyzést, ami ellenkezik a dokk szabályaival is!
Köszönöm. | 1299.
| 2023.10.10 13:05 | krasznaigyula9@gmail.com -- nem és nem
|
| Válasz erre | Kérem az illetékeseket, hogy ne teremtsenek olyan precedens értékű helyzetet, amit aztán megbánnak majd!!
Ugyanis én is, és mások is kértük már a naplóbeli bejegyzéseink törlését helyesírási hibák, elütések miatt, ezt nem engedte anno sem Imre, sem más, főszerkesztő sem. Ugyanis ezzel egy lavinát idéznek elő, és innentől joggal kérheti bárki, ha neki valami nem tetszik a naplójában, hogy töröljék.
És így meghamisítják a dokk tulajok, szerkesztők a dokk-történelmet, hiszen a bakik, az elütések is a dokkhoz tartoznak, azoknak kutathatóaknak kell maradni!
Kérem, sőt felszólítom a tulajdonost, hogy ne engedjen a kérésnek, és ne töröljék a szóban forgó bejegyzéseket... Így járt a kedves szerző, máskor legyen megfontoltabb a küldés gomb megnyomása előtt...
Hangsúlyozom, bizonyítékot is eltüntetnétek ezzel! | 1298.
| 2023.10.10 10:02 | krasznaigyula9@gmail.com -- kérés
|
| Válasz erre | Kérem a programigazgatót, hogy a PA kérésben szereplő két régebbi verziót NE VEGYE KI A HÁRMAK NAPLÓBÓL, UGYANIS EZZEL BIZONYÍTÉKOT SEMMISÍTENE MEG!!!
Ott ugyanis nevesítve szerepelek mint tilinkós álparaszt... ha ezt eltünteti a programigazgató, kénytelen leszek később erre hivatkozni a bíróságon.
(Ráadásul ezzel precedenst teremt, innentől bárki kérésére el kell tüntetnie naplókbeli bejegyzéseket is. Hagyja kutathatónak a Hármak naplót is.)
Köszönöm, Karaffa Gyula | 1297.
| 2023.10.04 22:04 | Fűri Mária - szerki -- meo | Felad...
|
| Válasz erre | Kedves Gyula!
Csatlakozva István régebbi meójához, javasolnám egy 'd' beszúrását az utolsó sorban. Marasztalom én is, életteli, gazdag szöveg. | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 600 625 650 675 700 725 750 775 800 825 850 875 900 925 950 975 1000 1025 1050 1075 1100 1125 1150 1175 1200 1225 1250 1275 1300 |
|
