Bokros Szilvia
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
9.
2012.01.28 20:03 | Czékmány Sándor - szerki -- meo | Én, Mi, Ő
|
Válasz erre | Szilvia, nehéz úgy verset fonni, hogy az olvasó minden sorával elégedett legyen. Az alapötlet remek (ha egyáltalán jól értelmezem, mert a hat sor gondolati szövevényéből csak az ötödik sort vehetem utalásnak rá): a gyerek megérkezése után változik a családi ranglista, ezzel együtt az érzelmi kötelék iránya is. Ha valóban ennek érzékeltetése volt a cél, akkor ajánlanám, hogy a szakaszok a cím-adta sorrendben tárgyalják az én-mi-ő változásait. Az első szakasz első sora telitalálat ebben a szerepkörben ("nem vagy eléggé fontos, hogy utáljalak" már Ő-re utalhat, hiszen Ő számára nem tudsz annyira fontos lenni, hogy utáljalak érte). A második szakaszt viszont ebben az értelmezésben nem értem, és talán célszerű lenne a második sort is "mi"-szerepkörben tárgyalni, ahogy a szakasz első sorában (az, hogy a második sorban osztott szerep jut, inkább elválasztja a "mi"-séget). A magam részéről ennek a helyére tenném a befejező sort. Mielőtt végleg összekeverném magam ezzel a béna szövegeléssel, inkább leírom az elképzelésem:
"...
Túl gyávák vagyunk elhagyni a járt utat Újabb szinttel csúszunk lejjebb a ranglétrán
A jövő kézzelfoghatóan előttünk szalad ..."
és kellene egy "mi és ő" sor a záráshoz. Forgattam a kihagyott sort, de nem tudom beilleszteni a vers fenti értelmezésébe.
Bocs, ha:-)) | 8. 7.
2011.12.01 09:24 | Czékmány Sándor - szerki -- meo | Napjaim
|
Válasz erre | Szilvia, érdekes lenne ez az önmegszólítás (mert az én értelmezésemben a második sor a skizoid, az egyre ismeretlenebb "én"), az utolsó sor nélkül. Igen. Az utolsó sor elnyálkásítja, jelentékteleníti az előző, sikerültebb "öntalálatot". Ezeknél az önsajnáltató verseknél ügyelni kell, hogy a túlburjánzóan kínálkozó képek ne temessék maguk alá a hitelességet. Feszítse ki a verseit egyetlen ívre. Több költészeti hatást érne el vele. Ha ez a cél. De, ha egyszerűen gyógyászati segédeszköznek tekinti az írást, akkor, persze, mindegy. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bokros Szilvia | 6.
2011.10.26 01:32 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Egyre jobban tűröm
|
Válasz erre | Szilvia, igazából fogalmam sincs miről szól ez a vers. Néhol sokkal inkább költőibb, néhol meg felettébb felszínesnek tűnik. Az első sor után már nem tudom hol járunk, a "sötét szeglet" a csillagképekre utal talán vagy egy őrült rajzairól van szó? Inkább utóbbi, akkor meg nem értem a szökött álmokat és a többit. Önmaga lelkét keresgéli a lírai én? Mindenesetre múlik. | 5. 4. 3.
2011.10.25 10:44 | Bánfi Ferenc -- Egyre jobban tűröm
|
Válasz erre | Út a komprumisszumhoz ,is lehetne a címe de az igazi címe sokkal jobb Egyre jobban tűröm nem tudja az olvasó azt hiszem hogy most ez jó vagy rossz és ez tök jó.Viszont a ketészakadt ismétlésénél még taglalhattad volna tovább mert lehetett volna még ,így viszont excentrikus lett .De nekem azért tutira tetszett. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bokros SZilvia | 2.
2011.09.30 14:24 | Czékmány Sándor - szerki -- meo | Tartalom nélkül
|
Válasz erre | Szilvia van ebben a versben tehetséges láttatás, jó az alapgondolat, a kifejtés is elfogadhatóbb lenne kevesebb rím nélkül (itt-ott "rímvezérelt" nyelvezetnek tűnik). Talán. Egy próbajátékot megérdemelne:-) | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bokros Szilvia | 1. 0 |
|