a keze és a kút
abból a télből a keze
és a kút
gyűrűjében a jég
malomkeréknyi
megtöretlen ostya
kicsi vörös keze
a kút káváján
a tenyeréhez
ragadó
rozsdás nyomot hagyó
vaslánc
a mindig újra lezuhanó
súlyos vödörrel
nehezen bár de
sikerült feltörni a jeget
lett víz
éles jégdarabokat is
kimerített
aznap is a jeges vízben mosott
nem volt gáz sem tüzifa
melegíteni
amint végzett
kiteregetett a fagyba
a deres kert felett
lassan mozdulatlanná dermedő
ruhákra odabent pucéran vártunk
estére nagy halom
kopogósra fagyott
ing pulóver nadrág
engedett ki
az asztal közepén
néha szájunkba vettünk
egy mandzsettát gallért
szívogattuk
s örültünk hogy
a fagynak görögdinnye íze van
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
