Búcsúd


Éreztem hogy végleg  elhagysz,
csókod  hűvösen dalolt,
bűvös karod már nem maraszt,
ernyedt tested néma holt.

Ajkaimra sós könnyem hull,
lázas bensőm árván reng,
homlokomra fátyol borul,
s fájdalmamtól redőt leng.

Szíved fakó, már nem kellek,
sivár búcsúd oly’ unott,
nyüszítettem hogy szeretlek,
- add nekem a holnapod!









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.