Névnapom
Köszi haverok! Ünnepelek.
Magam.
Az ivásra lenne ok.
Nevem napja van.
De ma nincs velem senki.
Ki poharat emel.
Az ünnepi ebédnél egy toost-ot
mondjon el.
Nem is volt nagy ebéd.
Asztal tologatás.
Ebéd után órákig
tányér mosogatás.
Kettecskén
Ültünk le az asztal elé
Csendben kanalászva.
Lesve a kapu felé.
Eddig senki sem jött.
A telefon.
Néhányszor felcsörgött.
S ugrottam. Bár tudtam ki hív.
De minden csörgésre
feldobbant a szív.
Elmondták mind a jókívánságot.
Elnézést kérve. Hogy nem hoznak virágot.
Elmagyarázták, most ezt így kellet.
Mindenki elfoglalt.
S csak ideszóltak.
Rengeteg fontosabb tennivaló mellet.
Szia meg puszi.
S már mennek is. Dolguk van.
S csak unalmas, foglalt jelzés.
A lógó telefonban.
Még állok ott egy ideig
De asztalhoz ülök.
A levessel együtt már.
Én is elhűlök.
Körülöttem csend.
És példás rend.
Ma miért nem kellett?
Feltúrni.
A szekrény mellet.
A sok játék, kipukkadt lufi cafatok.
Nem kerülnek elő régi albumok.
Képekbe beszorult
Vidám hangulatok.
Talán majd holnap!
Hisz úgy is vasárnap.
Akkor sem suliba,
sem edzésre nem járnak.
Talán.
Majd holnap dél előtt.
Talán
jönnek majd az apjuk oldalán,
elhadarva egy mókás verset,
Az ajtónál szanaszét hagyva.
A sok cipőt.
A konyha felé lesve.
Ott vajon mi főt?
És csörren az üvegtálcán
a régi kellékek dicső múltját
idéző sokféle pálinkás pohár.
S egy szempillantás alatt
A kínos rendből lesz
egy nagy halom bazár.
A lépcsőn lihegve rohannak le
Újra elpróbálni az elhadart verset.
A lányok a szekrénybe túrva.
Anyjuk menyasszonyi ruhája.
Előkerül.
S boldog zsivajukban
Megnyugodva a lelkem
elmerül.
Talán.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.