Hatalmas hegyek közt járok
hatalmas hegyek közt járok
fák zöld ágaikkal integetnek
erős szél borzolja koronájuk
nyugalmat nem találok
a leheletnyi ösvényt követem
vizsla szemekkel keresem
hol egykor tapodott lábad
de nem lelem
egyre feljebb és feljebb hágok
a gerincen szurdokok, hágók
szegélyezik utamat, innen fentről
minden tiszta, minden világos
orrom beszívja most az ózon-
dús levegőt, szemem legeltetem
a táj színes pokróc előttem
de a levegő megsűrűsödik
felhőcafatokat sodor a szél
homályba borul minden
ködfelhő takar, tapogatózom
az orromig se látok
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
