egyedül jöttem
míg leültünk a folyosón
a tönkrement karácsonyra gondoltam
levettem a kabátomat
te a fiókokat borogattad ki nemrég
sok száz fénykép irat lim-lom
mindent ellepett
engem volt hogy vonzott
a káosz és a kosz
más lakásában a rendetlenség
tornyosuló ruhahalmok
Mama te akkor is mindig
a rend híve voltál
kifordultál magadból aznap
mint a kiborogatott fiókok