Várakózás
Egy tó partján sétáltam éppen.
Megláttam arcod a viz tükrében.
Álltam a parton és néztem csendben.
Néztem arcod a viz tükrében.
Egy kis idö múlva felhök gyültek fölém.
Eltünt a nap is és a szél leveleket fút körém.
De én ott álttam és vártam rendületlenül.
Vártam hogy felbukanj a hulámok közül.
De hiába vártam rád nem jöttél felém.
És a szél még mindig leveleket fút körém.
De hirtelen történt egy váratlan fórdulat.
A rcod ujra feltüntt egy pillanat alatt.
Akkór rá jöttem hogy megérte várni és ott álni.
Ha csak egy percre is gyönyörü szemeidet látni.
Szeretnélek újra a karjaimba zárni.
Mig az élet tart egyedül téged imádni.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
