Áldozó Krisztián : Reneszánsz

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2840 szerző 37635 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Birtalan Ferenc
  Hé, dalocska!
Új maradandokkok

Szakállas Zsolt: A VISSZATÉRÉS
Albert Zsolt: Zongorista
Franczen Bea: Nagyi
Pataki Lili: Tiszta
Szilasi Katalin: Vezetőszáron
Szőke Imre: a repülős játék balladája
Tóth Gabriella: a vigasz
Kosztolányi Mária: reinkarnáció
Bara Anna: ...aki, ha kell
Ötvös Németh Edit: új tavasz
FRISS FÓRUMOK

Bara Anna 45 perce
Szilasi Katalin 55 perce
DOKK_FAQ 1 órája
Gyors & Gyilkos 2 órája
Franczen Bea 3 órája
Nagyító 9 órája
Tóth Gabriella 11 órája
Péter Béla 13 órája
Kosztolányi Mária 15 órája
Czékmány Sándor 1 napja
Tóth János Janus 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
Kiss-Teleki Rita 1 napja
Fábián Franciska 3 napja
Ötvös Németh Edit 6 napja
Fűri Mária 6 napja
Karaffa Gyula 6 napja
Pataki Lili 7 napja
Bősz Miklós 7 napja
Szakállas Zsolt 8 napja
FRISS NAPLÓK

 Zúzmara 24 perce
Minimal Planet 5 órája
nélküled 5 órája
Hetedíziglen 6 órája
törmelék 7 órája
Hogy vagy? 2 napja
A vádlottak padján 2 napja
útinapló 2 napja
Ötvös Németh Edit naplója 4 napja
ELKÉPZELHETŐ 4 napja
Bara 6 napja
Juli 7 napja
Bátai Tibor alkotói naplója 7 napja
mix 8 napja
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 9 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Áldozó Krisztián
Reneszánsz

Mikor okosat mondani nem lehet,
Mondd ki, csak mondd ki halkan a nevemet.
A csend fülledt takarójába bújva
Ismételd fülembe lehelve, súgva.
Hogy te vagy, aki görnyedten is szeret
Kinek nem parancsolnak az istenek,
Hogy íriszed mögött lesz elég helyem
Hogy te vagy az, akiben elrejthetem
Egy roppant léptű maradandó tangó
Holtomiglan halandó botlásait.
Hogy te vagy, ki érti látomásait
Vakult szemek fakult szempilláinak
S megfested őket, hogy megkívánjanak.

Szavaid rám lehelt háreme remeg,
Fölöttünk kóborló hajnalfény lebeg
S mi csendesen, testünk összefonva
Szakított időnk morzsáit marokra
Fogva ballagunk a tűnt holnapokba.
Letesszük tört szavaink, s karonfogva
belépünk némán a szobasarokba,
hol okosat mondani már nem lehet.
Mondd ki, még egyszer mondd ki a nevemet.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2021-03-14 07:31 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2021-05-05 23:48       ÚJ bírálandokk-VERS: Kosztolányi Mária anyák napja után
2021-05-05 23:46   Napló: Zúzmara
2021-05-05 23:45   Napló: Zúzmara
2021-05-05 23:25   új fórumbejegyzés: Bara Anna
2021-05-05 23:15   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2021-05-05 23:03   új fórumbejegyzés: Bara Anna
2021-05-05 22:31   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2021-05-05 22:31   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2021-05-05 22:31   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2021-05-05 21:18   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos