Áldozó Krisztián : Reneszánsz

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2831 szerző 37269 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Nyári László
  aranyszajha
Új maradandokkok

Albert Zsolt: Bizalom
Csapó Angéla: Erdő
Zsigmond Eszter: Ötven centi
Tóth János Janus: első
Farkas György: Aszkéta (Jav.3)
M. Szabó Mihály: Szívfa
Szilasi Katalin: A padláson
Fekete Orsolya: Szórt fény (szűretlen)
Ötvös Németh Edit: szuszogó
Tálos Barbara: Szem
FRISS FÓRUMOK

Ötvös Németh Edit 1 órája
Hepp Béla 22 órája
Tóth Gabriella 1 napja
Nyári László 1 napja
Nagyító 1 napja
Szokolay Zoltán 1 napja
Czékmány Sándor 1 napja
Gyors & Gyilkos 2 napja
Kosztolányi Mária 2 napja
Gulyás-Zana László 2 napja
Bara Anna 2 napja
Csapó Angéla 2 napja
Radics Zina 3 napja
Tóth János Janus 3 napja
Petz György Károly 4 napja
Szilasi Katalin 5 napja
Bakkné Szentesi Csilla 5 napja
Kiss-Teleki Rita 5 napja
Tálos Barbara 6 napja
Albert Zsolt 7 napja
FRISS NAPLÓK

 Conquistadores 4 órája
Pssz!Ich-ézis 8 órája
Szőnyeg 12 órája
Minimal Planet 12 órája
Hetedíziglen 13 órája
nélküled 20 órája
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 22 órája
Fészek 22 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 1 napja
az univerzum szélén 1 napja
Zúzmara 1 napja
Baltazar 1 napja
törmelék 1 napja
Szokolay Zoltán verses füzete 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Áldozó Krisztián
Reneszánsz

Mikor okosat mondani nem lehet,
Mondd ki, csak mondd ki halkan a nevemet.
A csend fülledt takarójába bújva
Ismételd fülembe lehelve, súgva.
Hogy te vagy, aki görnyedten is szeret
Kinek nem parancsolnak az istenek,
Hogy íriszed mögött lesz elég helyem
Hogy te vagy az, akiben elrejthetem
Egy roppant léptű maradandó tangó
Holtomiglan halandó botlásait.
Hogy te vagy, ki érti látomásait
Vakult szemek fakult szempilláinak
S megfested őket, hogy megkívánjanak.

Szavaid rám lehelt háreme remeg,
Fölöttünk kóborló hajnalfény lebeg
S mi csendesen, testünk összefonva
Szakított időnk morzsáit marokra
Fogva ballagunk a tűnt holnapokba.
Letesszük tört szavaink, s karonfogva
belépünk némán a szobasarokba,
hol okosat mondani már nem lehet.
Mondd ki, még egyszer mondd ki a nevemet.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-02-26 09:25 lista
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-08-15 08:47   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2020-08-15 08:00   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2020-08-15 05:40   Napló: Conquistadores
2020-08-15 02:07   Napló: Pssz!Ich-ézis
2020-08-14 22:41   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2020-08-14 21:57   Napló: Szőnyeg
2020-08-14 21:33   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2020-08-14 21:32   Napló: Minimal Planet
2020-08-14 21:31   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2020-08-14 21:01   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit