Áldozó Krisztián : Reneszánsz

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2840 szerző 37960 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Tolnai Ottó
  A flamingó térde
Új maradandokkok

Ötvös Németh Edit: a barátságról
Gyurcsi - Zalán György: Hazamennék
Bara Anna: időtlenül avagy “ahogy a napok rövidülnek”
Kiss-Teleki Rita: vége se
Kosztolányi Mária: minden nyár után
Bara Anna: Égbe szakadt gyökereim hangján
Kosztolányi Mária: angyalok Burgoszban
Bátai Tibor: konfesszió
Tóth János Janus: felhőláb lábnyomán
Tóth János Janus: Tisza-szép
FRISS FÓRUMOK

Tóth Gabriella 1 órája
Gyurcsi - Zalán György 1 órája
Kosztolányi Mária 2 órája
Nagyító 5 órája
Farkas György 5 órája
Szilvási István 6 órája
Busznyák Imre 7 órája
Ötvös Németh Edit 9 órája
Bátai Tibor 9 órája
DOKK_FAQ 9 órája
Gyors & Gyilkos 13 órája
Vezsenyi Ildikó 1 napja
Szilágyi Erzsébet 1 napja
Szilasi Katalin 1 napja
Kiss Anna Mária 1 napja
Bara Anna 1 napja
Nagy Zsuzsanna 1 napja
Albert Zsolt 2 napja
Kiss-Teleki Rita 3 napja
Bősz Miklós 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 2 órája
Baltazar 12 órája
Beszéljük meg 13 órája
Ötvös Németh Edit naplója 19 órája
törmelék 1 napja
Gyurcsi 1 napja
Juli 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 2 napja
Etzel Mark Bartfelder 3 napja
Minimal Planet 3 napja
fejlakók... 4 napja
hozzá lehet szólni 4 napja
Szőnyeg 4 napja
történések 5 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Áldozó Krisztián
Reneszánsz

Mikor okosat mondani nem lehet,
Mondd ki, csak mondd ki halkan a nevemet.
A csend fülledt takarójába bújva
Ismételd fülembe lehelve, súgva.
Hogy te vagy, aki görnyedten is szeret
Kinek nem parancsolnak az istenek,
Hogy íriszed mögött lesz elég helyem
Hogy te vagy az, akiben elrejthetem
Egy roppant léptű maradandó tangó
Holtomiglan halandó botlásait.
Hogy te vagy, ki érti látomásait
Vakult szemek fakult szempilláinak
S megfested őket, hogy megkívánjanak.

Szavaid rám lehelt háreme remeg,
Fölöttünk kóborló hajnalfény lebeg
S mi csendesen, testünk összefonva
Szakított időnk morzsáit marokra
Fogva ballagunk a tűnt holnapokba.
Letesszük tört szavaink, s karonfogva
belépünk némán a szobasarokba,
hol okosat mondani már nem lehet.
Mondd ki, még egyszer mondd ki a nevemet.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2021-12-06 23:44   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2021-12-06 23:41   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2021-12-06 23:00   Napló: Hetedíziglen
2021-12-06 22:46       ÚJ bírálandokk-VERS: Misinszki Hanna Szakadás III.
2021-12-06 22:38   új fórumbejegyzés: Kosztolányi Mária
2021-12-06 22:21   Napló: Hetedíziglen
2021-12-06 22:21   Napló: Hetedíziglen
2021-12-06 22:21   Napló: Hetedíziglen
2021-12-06 22:21   Napló: Hetedíziglen
2021-12-06 22:21   Napló: Hetedíziglen