Rég elfelejtett ősi varázsigéket mormolok.
Életet lehelek a halott kősziklába.
Egy toppanással megállítom a rohanó időt,
Kezdőbetűket vések áhitattal a fába,
Mely tartalommal tölti meg a dolgos napokat.
Egy mozdulattal átváltozom valami gyönyörű széppé,
Ezerszer megálmodottá, ezerszer megátkozottá,
Bódítón sugárzom ezer szín ragyogással,
S mindezt csak Érted, csak Érted teszem.
