Szürreál/Dalí
Dervistáncot lejt a nap
Aranyszegélyt és fényt kap
Araszolnak heteim
Szétfolynak már tetteim.
Varázsálmok a paplan alatt
A rossz, biztos, hogy jóból fakadt
Döngicsél a becsület
Az is csak árnyvetület.
Vérig sértett valóság
Löddé lesz a hatóság.
Meddig álmodjuk tovább?
Elhintve az út porát...
Elillan a szenvedély
Érzed, most te is vesztenél.
Kereshetsz egy sorsjegyet
Hogy rendbe rakd életed.
Pókhálók között fekszel
Csak a reményre nevetsz fel
Strandlabda a telihold
Édes illatot feléd hord.
Szakíts te is a vágyból
Ne nézdd meg, mi van hátul.
Elárvul a tétlenség
Elfolyik a mindenség.
Semmi van a mindenben
Végig csak ezt hirdettem.
Mellákvágányra álltál
Te is őrültté váltál.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.