Horváth Magdi : Tüzes meditáció - avagy Lakástûz az ötödiken


 
2847 szerző 39377 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Csapó Angéla
  őszül
Új maradandokkok

Bátai Tibor: Azonosítás
Kovács Mikó Edina: Lomtalanítás
Tamási József: kutyám szemei
Filip Tamás: Villámnál fényesebb jelenlét
Tímea Lantos: Kép a vitrinen
Bátai Tibor: Platónról több ülésben [a teljes ciklus]
Bátai Tibor: Rögtönzések egy dilemmára
Szakállas Zsolt: duzzanat.
Filip Tamás: Május felé
Tímea Lantos: Kontúr
FRISS FÓRUMOK

Burai Katalin 1 órája
Tamási József 2 órája
Mórotz Krisztina 3 órája
Vezsenyi Ildikó 8 órája
Szücsi Csaba 8 órája
Gerle Kiss Éva 10 órája
Tímea Lantos 21 órája
Serfőző Attila 1 napja
Péter Béla 1 napja
Busznyák Imre 1 napja
Karaffa Gyula 1 napja
Szilasi Katalin 1 napja
Pálóczi Antal 1 napja
Hodász András 1 napja
Ligeti Éva 1 napja
Tóth Gabriella 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
Szakállas Zsolt 2 napja
DOKK_FAQ 3 napja
Hepp Béla/aLéb 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Maxim Lloyd Rebis 37 perce
Hetedíziglen 47 perce
Vezsenyi Ildikó Naplója 8 órája
Bátai Tibor 19 órája
Lángoló Könyvtár 1 napja
az univerzum szélén 1 napja
útinapló 1 napja
A nyúl ürege 1 napja
nélküled 1 napja
Baltazar 2 napja
Zúzmara 2 napja
Janus naplója 3 napja
Gyurcsi 5 napja
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 6 napja
Ötvös Németh Edit naplója 6 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Horváth Magdi
Tüzes meditáció - avagy Lakástûz az ötödiken



Amerikából nézve túl az Óperencián él egy család. Az anyát Rozikának hívják, s igyekszik jó feleség lenni, de hol buzgó igyekezetében, hol lustaságában, hol betegségében a földreszállt angyaloknak inkább csak paródiája. Minden bizonnyal a tűzoltókat is meglepné, mint a tűz újmódi csiholója…
A családfő mozigépész, s mint minden rendes átlagmagyar, aki nem a bankszakmából, nem a maffiától, de még csak nem is amerikai bácsikától szerzi szerény jövedelmét, szintén halálra dolgozza magát, éjfél után jár haza a munkahelyéről, akár ünnep van, akár nem. Kimerültségében étlen-szomjan zuhanna ágyba, ha felesége nem macerálná frissen főzött vacsorával.
No de macerálja, hiszen számára akkor van vacsoraidő, és akkor van ünnep, amikor a férj otthon van. Ráadásul az anyós is ráparancsolt Rozikára, hogy hizlalja meg ezt a szegény sovány fiút, akit ő 25 év alatt sem tudott meghizlalni. Mert ugye hogy néz az ki, hogy a családfőt elfújja a szél, bizonyára éhezteti a felség, aki bezzeg kövér, mint egy disznó – vélekedik az anyós.
Történt egyszer, hogy Rozika az emeletes panelház pici konyhájában, késő éjszakai órán, küszködve fáradtsággal, álmossággal, várta haza férjét, a hizlalandó mozigépészt. Először a vacsorát tette a gáztűzhelyre főni, eközben megfürdött, majd anyaszült meztelenül belehuppant egy fotelba egy agykontrollos meditációra. Néhány mély lélegzetet vett, s aléltan mondogatta a mantrákat, mígnem félúton a tudata kikapcsolt, s ő súlytalanul lebegett egy másik dimenzióban.
Pontban éjjel egykor – férje érkezésének idején – megszólalt a lakáscsengő! A hortyogva alvó nő hirtelen talpra szökkent, s jól beidegződött ösztönökkel, mint egy aktív részeg, úgy, ahogy volt: tök meztelenül odairamodott a bejárathoz…..
Az ajtóban álló fentebbi szomszéd bizonyára megszédült egy pillanatra, hát még ha a riadtan becsapódó ajtó is orrbanyomta! Ő mégis állt ott kívül rendületlenül, s hogy „Nincs-e lakástűz?” – azt tudakolta, mivel már mindenütt nagy füst van – mondta.
Az „égből pottyant” meztelen hájpacni először félnótás betolakodónak vélte a férfit, aztán kelletlenül, csipásan körülnézett, s azonnal fölébredt…
Lángokban állt a tűzhely, lángolt a fazék, szénné égett a vacsora! Percek múlva ismét megszólalt az iménti férfihang:
-Bocsánat, asszonyom, igazán nem akarnék tolakodni, de nincs maguknál lakástűz? Valóban?
-Ó, neem, nem, niincs….azazhogy….már eloltottam – válaszolt dadogva Rozika, s mint a kocsonya, egész testében remegett, tetőtől, talpig, kívül és belül, egyre jobban és jobban…..
Barátom, a mozigépész azóta a filmvásznon ott is rémeket lát, ahol nem kéne, a vetítőgépek monoton zajában azt mantrázza magában: Biztonság, Biztonság, Biztonság! Éjjel egykor hazafelé folyton izgul: vajon áll-e még a házuk, és időnként felveti magának a kérdést:
-Mért is nem a Karó Julit vettem feleségül; ő főzni sem tud, vacsoraidőben sminkel, tízkor lefekszik, hogy éjfélre hazaérjen….







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-10-17 17:55   Napló: Maxim Lloyd Rebis
2025-10-17 17:03   új fórumbejegyzés: Burai Katalin
2025-10-17 16:59   Napló: Maxim Lloyd Rebis
2025-10-17 16:21   Napló: Maxim Lloyd Rebis
2025-10-17 15:57   Napló: Maxim Lloyd Rebis
2025-10-17 15:54   új fórumbejegyzés: Tamási József
2025-10-17 15:22   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-10-17 12:47   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-10-17 12:36   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-10-17 12:33   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina