al Caro

Nem tudom, mi történt velem
Hirtelen megszerettelek
ahogy napsugár után az őszi reggelek,
úgy vártam rád, úgy kerestelek.

Betöltöttél teljesen.
Az lettél, az voltál nekem,
ami kiszáradt fának az eső,
mely a fülledt júniusba jő,
megöntözni kiégett tagjait.

Kaptam valakit, ajándékba.
Ritka, értékes és drága
kölcsönként az élettől:
olyat , ami időnk alatt
csak elvétve, véletlen akad :
láthattalak közelről.

Ahogy féltett kincsét a gyermek,
úgy vigyázlak, úgy cipellek
mindenhova magammal:
úgy mutatlak mindenkinek,
áhítatal, félve - fogva,
úgy rejtelek álmaimba,
így vagy az enyém...

Nem tudom, mi lesz velünk .
Elsüllyedsz bennem, mint tóba hullott,
tarka, fényesre csiszolt kavicsok...





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.