Vér

Egy nő szalad át a hídon
Göndör fürtjein csüng az éjszaka
Fehér ruháján a kánon
Szele lelkének szennyét fodrozza

Újszülött csecsemőt szakít
Acélszürke karokkal kiontott
Kőkemény mellére szorít
Ráharap a ded szomorúan ott

Ahol a dermedt mellbimbó
Alábukik rózsa tengerében
Vulkán magaslik kúp-karó
Édes lávagőz ajkára rebben

Fájó patakok robbannak
Csontok csattognak fogak feszülnek
Szeméből folynak orrának
Barlangjába zöld vérrögök ülnek






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.