Pandula Dezső : Kiszakadva a szülõföldbõl

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38698 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Farkas György: cím nélkül (6)
Farkas György: cím nélkül (5)
Farkas György: cím nélkül (4)
Farkas György: cím nélkül (3)
Farkas György: cím nélkül (2)
Farkas György: cím nélkül (1)
Farkas György: A darázs
Farkas György: Források
Szilasi Katalin: Öreg pásztor kesergése
Szilasi Katalin: Hervadás cseresznyével
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 54 perce
Farkas György 1 órája
Cservinka Dávid 3 órája
Filip Tamás 12 órája
Tóth János Janus 13 órája
Valyon László 23 órája
Szilasi Katalin 2 napja
Bátai Tibor 2 napja
Ózdi Annamária 2 napja
Kiss-Péterffy Márta 7 napja
Kiss-Teleki Rita 7 napja
Karaffa Gyula 8 napja
Egry Artúr 9 napja
Duma György 9 napja
DOKK_FAQ 11 napja
Csombor Blanka 13 napja
Tóth Gabriella 15 napja
Vadas Tibor 15 napja
Tamási József 16 napja
Zsigmond Eszter 18 napja
FRISS NAPLÓK

 Jószándékú párbeszélgetés 21 perce
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 24 perce
A vádlottak padján 54 perce
A fény nem publikus 1 órája
Hetedíziglen 13 órája
az univerzum szélén 13 órája
Bátai Tibor 16 órája
négysorosok 20 órája
Minimal Planet 21 órája
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
Gyurcsi 1 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 2 napja
nélküled 2 napja
mix 3 napja
szilvakék 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Pandula Dezső
Kiszakadva a szülõföldbõl

eszmezivataros ragadozó idõkben ázva
szétszóródott számos embered
odahagyta minden jószágát
pihegõ fészkét
s most úgy tesz mint aki nem érti
miért hogy ajka olykor megremeg
vetett mag
kifagytam földedbõl én is
megrészegülve a szabadság ózonjától
vakmerõn világgá indultam
fétis is volt nálam
mégis csak Biharkeresztes utánig jutottam

mint vad szélroham gyûri le a fenséges fákat
völgyet vágva az erdõ zöldjébe
elporoztak fölöttem is
a patáslábú évek
roncsolódtak a hétpróbás kötések
oltottam magamban a kékes planétákat
kitisztultam de meg is fáradtam
maraszt az ágy az olvasás a filléres luxus
így nyár derekán élet derekán
mégis naponta ellobbannak szemem elõtt
a valahai érzések a tüneményes tájak az izgató illatok
a lakó helyek és a kócos indulatok
csutakolom egyre kölyökkorom csodáit
a sárkányeregetõs nagy zsivajgásokat
a spriccelõ ugrándozásokat
az idõt amikor még mosolyok
magzatvizében játszottam önfeledten
fogózik belém minden ifjúkori képem és képzetem
motozok közöttük
mártózóm gondolataimba
s kérdem magamtól: mi ez a szokatlan izzás
reszketeg zajlás
mire való álmaim áldozati füstje

nincs számomra becsesebb helye a világnak
olyan szeplõtelen vagy olyan édes
ha áthat a honvágy árama
megtérek hozzád mindennap
borvizek vonagló vadvidéke
morzsolom magányom rózsafüzérét
fatornyos falvaidat fodros folyóidat
tavak engedetlen tükrében tajtékzó ég
sárba sápadt utakon sikló tehéncsordák
ingó-ringó szûz rengetegek
hágatlan kõsziklák  s a hegyek mindahány
ti vagytok az én mákonyom
gondotokat viselem
hordom mint váltatlan inget
a balgatag bevallhatatlan reményt

röptetem híreidet
rezge rejtjeleidet
havasok fenséges hazája
vakrepüléseim világfája
örökebb vagy minden rõt örömnél
a fenti és lenti õröknél
menekedem hozzád ûzettetéseimben
tudom volt elszármazott
aki lepallta magáról nyeglén
anyanyelvét hitét s minden elvét
de bennem idõnként rezeg
mint becsapódó penge
a felismerés
igazán az szabad csak
ki kötöttségekbe burkolózik önként

vajúdik az elfajult század
mardosó fölénnyel
sunynak a tehetõsek
a história sorsosa
az egyén olyan esetlen esendõ semmi
járja kiparcellázott léte bûvköreit
mit sem tud és mit sem tehet
mindenség martaléka
próbál embernek lenni
bölénycsordaként zúdul a burján
elalél a folyók gyors folyása
lappangó állott víz lesz úrrá
a csökkent értékû partokon
kiloccsan a természet agyveleje
dúl a lovasszobrok és templomtornyok buja
hadüzenet nélküli háborúja
sompolyognak mindenünnen
a vakszerencse forgandó kalózai
ígyen elég volt állni
veszteg
várni mikor vet szakát
a történelem kereke
légyen hozzáállásunk eztán prózai

figyeljünk fegyelmezetten
minden jelre
mit küld felénk az ûrben száguldó pernye
s esengjünk földiekhez és égiekhez azért
hogy adassék is ne csak elvetessék
hogy legyünk vidámsággal viselõsek
nemcsak megviseltek
hogy tóban feredhessünk nem tócsában
s forrásszemet lássunk farkasszem helyett
hogy váltsa a múláskedvet az életerõ
hogy cserélje a sorsunkkal csencselõket
sokmillió élõ vészcsengõ

megalvadt rög sóhajunk
a világ véráramlásában
varasodnak bõrünkön a horzsok
kicsinyke Erdélyország
engedelmes szívvel eléd letérdelünk
mi székelyvérûek maroknyi por-zsák
és mormoljuk e bírhatatlan sorsot
míg kisuhog testünkbõl a lélek és haza
s bételik fölöttünk
az ige és iga


(1993)





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Átalvetõ, 2004/dec.


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-03-28 10:54   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2024-03-28 10:24   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2024-03-28 10:24   Napló: A vádlottak padján
2024-03-28 10:22       ÚJ bírálandokk-VERS: Ötvös Németh Edit nevető maszkok síró álarcok
2024-03-28 10:15   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2024-03-28 09:58   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 09:56   Új fórumbejegyzés: Farkas György
2024-03-28 09:53   Új fórumbejegyzés: Farkas György
2024-03-28 09:52   Új fórumbejegyzés: Farkas György
2024-03-28 09:51   Új fórumbejegyzés: Farkas György