Pergamenen őrzött ősi jelek

Ősi ködben születik a szó,
Hol Hermész Triszmegisztosz suttog árnyakon át,
Háromszor nagy, ki tudás őrzője volt,
S kulcsot adott ég és föld kapuján.

„Amint fent, úgy lent” – visszhangzik a tér,
Titkos törvény, mi mindent összefűz,
Csillag porából lélek útra kél,
S önmagába térve új világba tűz.

Alkímia lángja izzik csendesen,
Anyag és szellem táncol egy körön,
A rejtett rend szól bennünk mélyen,
S az idő spirálban önmagába tör.

Pergamenen őrzött ősi jelek,
Mint Corpus Hermeticum halk szavai élnek még,
Aki érti, többé nem keres,
Mert benne gyúl az isteni elég.

Így lép a vándor árnyból fény felé,
S titkok útján önmagára lel.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2026-04-26 20:12:36
Utolsó módosítás ideje: 2026-04-26 20:12:36