Május
Zöld vigyázban állnak a fák,
a rózsák vérszirma pereg,
hol meghaltak az ibolyák,
már fehérpajzsú bodza sereg.
Dárdát növeszt a sásliliom,
akácok ágán feszül a tövis,
sápad a fölénk növő gyom,
s a kúszó besúgó már menekül is.
Tavasz van, más, mint ezelőtt,
lecserélve a régi szelek,
újjak jönnek, a zendülők,
lehet ,hogy ördögöt feszítenek?
Száz és száz tavasz ígérete
bár beteljesülne végre már,
a becsület járna kézről kézre,
mely becstelen tolvajt nem talál!
2024.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2024-05-01 14:48:09
Utolsó módosítás ideje: 2024-05-01 14:48:09
