Méhecske

Négyéves koromban megfájdult a lábam,
mikor egy méhecskére léptem rá nagy bátran.
A körhinta közel volt a szülői házhoz,
bicegtem, de mentem, kedvem volt a bálhoz.
Forogtam lovacskán, sárkányon, repülőn,
boldog voltam, mint egy királyi esküvőn.
Kaptam apró gyűrűt, cukorból madarat,
holdból ezüstöt, napból aranyat.
Este mesét néztem, s álmodtam szépeket,
ha felnövök, én festek a világra képeket!
Hosszú évek jöttek, kemények, bolondok,
már magam sem tudom, merre bolyongok.
Talpam meggyógyult, a fullánk bennmaradt,
két holdvilág lábam kiflivé dagadt.
Csúfoltak, bántottak, megérdemeltem,
mert egyszer, valaha méhecskére léptem?





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2023-06-28 09:41:47
Utolsó módosítás ideje: 2023-06-28 09:41:47