Keserű léptek...
(Gelencsér János Kocsmarajz 5. című képéhez)
Sose volt nyugtom, a csavargáson járt az eszem,
és a lányok szoknyája alá lestem rendszerint.
Csóró voltam mindig, csöves, mert sosem volt „kesem”,
nem ismertem Kádárt, nem olvastam Sztálint sem Lenint.
Istent se féltem. Emlegettem gyakran a faszát,
mikor elkapott a hév, a harag, a gyűlölet,
s ha néha templomba mentem, csak néztem az atyát,
és elhallgattam előle az összes bűnömet.
Aztán egyszer hogy, hogy nem, egy könyv került elém,
valami Pilinszky írta bele a verseket.
Megütött! Egy zavaró gondolat nyilallt belém:
Most lett nehéz az életem, akár egy hegymenet,
most tanultam meg járni - angyalok gyűltek körém -,
és meg sem akarok állni. Csak megyek, csak megyek...
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Itt élsz 2. (Sakgótarján, 2022)
Kiadó: Balassi Bálint Asztaltársaság
Feltöltés ideje: 2022-08-02 19:40:54
Utolsó módosítás ideje: 2022-08-02 19:40:54