gombócba gyűrt
mikor derűs voltam
összetöpörödött bennem a fájdalom
aszott mazsolaként
tartottam tenyeremben
máskor ólomként húzta
földig kabátom
a zsebkendőnyi üveggyöngy
sem segített ilyenkor
a megkönnyebbülésben
a folyamatot nem lehet megállítani
ahhoz erős gátak kellenek
a folyadék áramlik
átszakítja a sebtében rakott kupacot
irányt vált és
ellenőrizetlenül hömpölyög tovább
elhullt tetemeket sodor ilyenkor a folyó
a lepkéknek szerencséjük lehet
nedvességgel átitatott szárnyuk
könnyen szárad a napon
ha éppen süt
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2021-07-27 09:37:49
Utolsó módosítás ideje: 2021-07-27 10:06:22
