Köves István : A VILÁGBÉKE UTOLSÓ NAPFÉNYES DÉLELŐTTJÉN

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2843 szerző 38768 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Albert Zsolt: Téli könyvek
Tóth János Janus: Születésnapodra
Tóth János Janus: űrsisak ispánokkal
Tóth János Janus: Májusi csend
Valyon László: Ballada a legszebbről
Kiss-Teleki Rita: így egész
Kiss-Teleki Rita: éppen
Gyurcsi - Zalán György: lejtős pálya
Gyurcsi - Zalán György: új nap
Gyurcsi - Zalán György: mostanában
FRISS FÓRUMOK

Albert Zsolt 1 órája
Szilasi Katalin 4 órája
Serfőző Attila 9 órája
Cservinka Dávid 10 órája
Csurgay Kristóf 11 órája
Markovics Anita 1 napja
Filip Tamás 1 napja
Vasi Ferenc Zoltán 1 napja
Farkas György 2 napja
Vadas Tibor 2 napja
Gyurcsi - Zalán György 2 napja
Vezsenyi Ildikó 4 napja
Kiss-Teleki Rita 5 napja
Tóth János Janus 5 napja
Valyon László 7 napja
Ötvös Németh Edit 9 napja
Geréb János 9 napja
Szakállas Zsolt 13 napja
Varga Árpád 13 napja
Gyors & Gyilkos 13 napja
FRISS NAPLÓK

 fiaiéi 10 órája
Hetedíziglen 11 órája
A vádlottak padján 13 órája
Bátai Tibor 1 napja
Játék backstage 1 napja
az univerzum szélén 1 napja
- haikukutyin - 2 napja
nélküled 2 napja
mix 2 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 4 napja
hülye 5 napja
ELKÉPZELHETŐ 5 napja
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 6 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 8 napja
Gyurcsi 9 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Köves István
A VILÁGBÉKE UTOLSÓ NAPFÉNYES DÉLELŐTTJÉN

Árnyéktalan kék háttér feszül fejünk fölé,
élő-helyszínkapcsolásra kész, átlátszó, csábító ég.
A napfénytől bódult városi galambraj alakzatban rója a tájat:
tömörülve kereng, némán, surrogva fölvág a magasba,
majd egyetlen szárnnyá simulva suhan vissza a kockakövekre,
s fel újra. Dülledt szemük mélyén vörös riadalom ragyog,
úgy tesznek, mintha nem, de jól tudják, sőt, érzik,
hogy a mozgásérzékelő regisztrációs műszerek
már őrjöngve bemérték önfeledt röptüket.    

Lent, a célkeresztben vénemberek botra kapaszkodó keze reszket.
Ők még biztonságra vágynak. Bizonyosságra.
Sehogy sem találnak vissza magabiztosságuk egyensúlyához.
Állnak a földomlás rengette világvárosok terein,
fölgyülemlő haragjuk gyámoltalan.
Kézfejükön a kesztyű alatt sárga májfoltok nődögélnek.
Ami elmúlt, történet. Szükségképen közös.
Tanulsága tovaterjed, aki akar, okulhat belőle.
De a jövő, a közös, nem kötelező. Csak ráadás.
Nincs már sehol az ökörnyál, pitypang, árvalányhaj.
Fiatalság, bolondság. Fenjétek csak, fiúk, fényes késeitek...





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2021-07-12 18:24:45
Utolsó módosítás ideje: 2021-07-12 18:24:45


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-04-18 08:29 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-05-22 21:18   új fórumbejegyzés: Albert Zsolt
2024-05-22 17:53   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2024-05-22 17:52   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2024-05-22 17:47   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2024-05-22 17:47   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2024-05-22 12:33   új fórumbejegyzés: Serfőző Attila
2024-05-22 12:19   Napló: fiaiéi
2024-05-22 12:11   Napló: fiaiéi
2024-05-22 11:31   új fórumbejegyzés: Cservinka Dávid
2024-05-22 11:23   új fórumbejegyzés: Csurgay Kristóf