a híd
évtizedekig némán lépdelt
a többszörös kudarc felé
önkénye
a maga oldalán képzelte
hús vér valóságában az asszonyt
hozzászokott a helyzethez
és amikor eltűnt
és már hatalmába kerítette volna a
kétségbeesés
megpillantotta a híd közepén
elhitette magával
hogy mindig is ott állt
és ott is fog állni az idők végezetéig
ott
ahol eddig nyoma sem volt hídnak
ott
áll a
Pont des Arts szakasztott másán
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2021-05-17 00:03:39
Utolsó módosítás ideje: 2021-05-17 00:03:39
