no72
szavakat keresek
a fájdalomra
a kétségre
a vigaszra
nincsenek szavak
félszegen röppenek
a másvilágra
keringek tovább
önző lelkemben
felszaggat a tudat
felizzik az alkonyat
küldd lelkedet a
mennyországba
feküdj a vonat alá
tépd ki szívedet
higgy a szépben
az elárvult vigaszban
az örök rettegésben
egymásra találunk
tudom hogy
többre vártunk
semmi sem több
csak ami ez után jön
nincs már többé magány
patakokban ömlik a szenny
fertőzött a levegő
dermesztő a csend
nézz a szemembe
mit látsz ?
te feslesz ki tudatomban
reszketsz retinámban
fényképed bezárult a markomban
tegyél glóriát a pokolra
feküdj bele a porba
állj mellém
nézz a szemembe
te vagy a megváltás záloga
tudom hogy szenvedsz
magányba szökött rab vagy
te is az éj tetemén
két test a tér peremén
kihűlt a kezed
félsz talán ?
mégis szeretlek és nincs tovább...
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
