jaj milyen hebehurgya kísérlet
minden beszéd a világról a világnak
mint amikor a ligetben a leveleket
ide-oda ráncigálja a szél
felkapja forgatja
majd hirtelenkedve
egy tó vízébe ejti őket
repülnek és hullanak a szavak
az időtlenség helyett az idétlenségbe
de persze van olyan is hogy egy építmény
valamely beszédbe beleroppan