A peronon álltam.
Az ajtó oly lágyan,
mint kígyó a fűben,
épp csak hogy surrogott.
Kizártál, bezártam.
Egy közhelybe burkolt
mosoly. Érvénytelen,
mint a lyukasztott jegy.
Mindegy, ki merre megy.
A zakatolásban
előhalásztam egy
almát, amit neked
szántam. De nem kérted.
Csak én kóstoltam meg