Max
Van valami fellélegzős abban,
mikor egy feldúlt tájról eltűnik
a pusztítás minden nyoma.
Megszűnik a nyomás a mellkasodban,
s nem függ a hangulatod attól,
hogy egy bizonyos személy miként van jelen.
Tudomásul veszed, hogy ami történt,
az mind belefért a nem szeretbe.
Ha kimaxolom a kettőnk közti dolgot,
ennyi öröm marad: hogy ki van irtva tövestül.
Csak, tudod, én mégis inkább szerettelek volna.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2019-07-01 06:16:35
Utolsó módosítás ideje: 2019-07-01 06:16:35
