Bakelit ég
Szétporlik egy csillag a bakelit égen,
angyallábnyomokat szikrákkal behint.
Szunnyad még a többi felhők rejtekében,
ványadt Hold sarlóján álmos este ring.
Utcák felett félve pillézik az álom,
attól tart a holnap rosszabb lesz, mint ma.
Beton házak fülén takaró a város,
semmit nem lát s nem kell mást hallania.
Beledörren néha egy kapu a csendbe,
távozott éppen vagy érkezett a gond.
Fordulna az idő, ha még lenne rendje,
de már meg se halljuk, a másik mit mond.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2019-06-11 05:35:59
Utolsó módosítás ideje: 2019-06-11 06:19:03
