Temetén
Nem járok én temetőbe,
nem rekkentek hideg földbe
senkit, aki fontos nekem,
megőrzi a szeretetem.
Halottaim bennem nyílnak,
beválok-e tömegsírnak,
pitvaromban fejfa erdő,
kicsi még, de hamar megnő.
Briliánsom bárhány karát,
nem hozhatja vissza Apát.
Nem is kell, hogy visszajöjjön,
átdörömböl minden csöndön,
amíg élek, velem dobog,
enyém ez az édes horog,
rajta lógok, furcsa emlő,
ez jut, ha az ember felnő.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2018-09-17 10:44:53
Utolsó módosítás ideje: 2018-09-17 10:44:53
