A díszes kapu előtt
Már megint álom. Megint csak álom.
Nem tudom mi lehet így velem.
A következőt még kitalálom.
Rettenetes ez a sejtelem.
Mert ilyesztő, nagyon félelmetes,
nem harcra buzdít, megadásra,
már oly nagyon bántóan semleges,
élni sem kell ilyen hiába,
csak várni, hogy mi is következik,
az nem lehet más, csak a semmi.
A pokol díszes kapuja ez itt,
lehetetlen jönni, csak menni.
2017. május 31.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2017-11-13 03:10:42
Utolsó módosítás ideje: 2017-11-13 03:10:42
