Az elhantolt történelem fölött
Az elhantolt történelem fölött sétálva,
Ott gondoltam végig történetünk esetleges
Kibontását, de (mint izmos kőangyalok
Sírbolton) minket gondok terheltek.
Mint álomban úszó kastélykripták,
Túl lassan értek hozzád igéim?
Vagy csak én láttam magunkat
Esélytelennek, turistának minden házban?
„Vakká-süketté nem rombolt a sors”,
De látóvá és hallóvá dicsért fényed:
Halvány célozgatásokból, egy pillantásból
Kisejdítettél engemet.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Sorsátültetés (Békéscsaba, 1991)
Kiadó: Napóra, szerkesztette: Hatvani Dániel
Feltöltés ideje: 2017-09-06 11:52:16
Utolsó módosítás ideje: 2017-09-06 11:52:16
