Elveszi tõle a hangszert

Aztán az utolsó délutáni alvásom után jó pár évvel
nagy szerencse ért engem mert szétszedni
segíthettem
egy jól megtermett felnőtt példányt
kirángathattam a hideg sárba láthattam
ahogy egy rokon leszúrja a hajnali fagyban
megfésülhettem a szőrét a gázperzselő lángjával
a bőrétől később szétválaszthattam porcelán háját
kimoshattam beleit feldarabolhattam apróra ahogy kell
és láthattam a tálba vérző kivájt szemű fején az egyik fül lekonyult
utána sokáig nem aludtam és sokáig nem tudtam enni húst:
nem gondoltam volna hogy egyszer éppen én leszek az aki elveszi tőle a hangszert






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.