lakótelepi kerengő
ma elindultam hogy megkeresselek az
utcátokban tanácstalanul szólítottam
le egy idősebb urat ismer-e tudja-e
melyik lépcsőházban laksz megfogta a
kezem bemutatkozott a te neveden és
a lifthez vezetett ahol anyád rám se nézve
köszönés helyett elhadarta élet-halál közt
fekszel a János kórház intenzív osztályán
többet nem tud mondani felesleges hogy
mindhárman beszálljunk a liftbe de apád
mégis megnyomta a hívógombot elengedte
a karom udvariasan maga elé engedett és már
csak fent a lakásodban kérdezte meg ki is
vagyok a barátod az utóbbi időkben féltél
naponta órákat cseteltünk vagy beszélgettünk
az autoimmun betegségekről és ma azért
kerestelek meg mert már egy hete ki van
kapcsolva a telefonod és hátha szükséged
van segítségre akkor kínáltak hellyel de én
csak a fotel szélére ültem körülbelül egy órát
maradtam még mert már tényleg muszáj volt
indulnom elköszöntem anyád az ajtóig kísért
és megkért szólítsam Editnek tegeződjünk
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: ÉS 2017/22., 2017. 06.
Feltöltés ideje: 2017-06-20 10:07:22
Utolsó módosítás ideje: 2017-06-20 10:16:51