Közönyök közt


Nem az vagyok, akit bennem láttok.
Bevallom, én se ismerek rátok.
Itt hagytak rég, elhulltak őseim,
barátaim és ismerőseim.
Távol a Nap, tévelygek idelenn,
mint aki magának is idegen.
Járt utakon visszafele lépek.
Lábnyomom sincs, nem botlom belétek.

Ajtóm nyitva, ablakom is tárva,
pókhálót sző a múlt a világra.
Küszöbömre szívem is kirakom,
úgyse viszi el, aki kirabol.
Jönnek velem szembe a közönyök,
magamnak már vissza se köszönök.
Átnéznek rajtam, hogy meg ne lássák
arcomon a maguk arcvonását.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Megyek haza (Berlin, 2014)
Kiadó: Druck und Verleg:epubliGmbH
Feltöltés ideje: 2017-04-25 19:09:59
Utolsó módosítás ideje: 2017-04-25 19:09:59