most
ülök betonfalú lakásomban
verseket olvasok
és a hetvenes évek klasszikus rock lemezeit hallgatom
macskáim mogorva képpel bámulnak
talán odakint kéne járnom a dombokat a völgyeket
jobb lenne-e a testemnek a lelkemnek és a macskáimnak
mehetnék reggeltől estig sőt még éjjel is
keresztül-kasul bejárhatnám a városomat
az erdőt amit ismerek és amit nem
mehetnék fáradhatatlanul
leküzdve álmokat gondolatokat félelmeket
vágyakat az időt a teret
leküzdve önmagamat
és minden mást
vagy végigjárhatnám a kocsmákat bárokat klubokat
órákig hallgathatnám
saját életem visszhangzó eseményeit
mások interpretálásában
esetleg online barangolhatnék a végtelenbe
különböző közösségi oldalakra szelfizném lájkolnám
napjaim intim részleteit percről-percre
talán az jobb volna
csak félek
ugyanazt a fáradt fickót találnám meg
valahol valakiben
aki itt ül most
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2017-01-28 15:40:05
Utolsó módosítás ideje: 2017-01-29 16:46:52
