Ezerkilencszázötvenhatban


Hazám, ha akkor nem vigyázol
azokra, akik itt maradtak
ezerkilencszázötvenhatban,
vajon ki emlékezne rájuk?

Ki lenne gyáva, és ki  bátor
megvallani; annak a hadnak
a megfelelő pillanatban
ellenségük vagy katonájuk

volt egy dobtáros géppisztollyal,
az anya mit szólt, sírt is érte?
Az anyák szenvedtek legtöbbet,
mint a legtöbb felfordulásban.

A forradalom nem vigasztal.
Életért létet ad cserébe.
Idővel annak szárít könnyet,
akinek nem folyt el a vére.

2016. november





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-11-28 18:18:29
Utolsó módosítás ideje: 2016-11-28 18:18:29